TECH HÍREK – Az emberi agy nem bír lépést tartani a mesterséges intelligencia fejlődésével! És mi a helyzet az örök élettel? A Protechtor Future Summit szakértői rávilágítottak a legégetőbb kérdésekre.
Izgalmas viták és úttörő gondolatok jellemezték a Protechtor Future Summit legutóbbi eseményét, ahol hazánk elismert szakértői beszélgettek az AI és az élet meghosszabbításának témaköréről. A rendezvényen olyan prominens személyiségek vettek részt, mint Király Júlia, Dr. Oszkó Péter és Dr. Tilesch György. Az esemény célja az volt, hogy rávilágítson a mesterséges intelligencia és az élet meghosszabbításának társadalmi hatásaira és kihívásaira.
Az AI robbanása: Az AI az elmúlt fél évben óriási figyelmet kapott a médiában és a szakmai körökben, köszönhetően a nagy nyelvi modellek megjelenésének. A Protechtor Future Summit tavaszi eseményén a mesterséges intelligencia társadalmi igazságosságra gyakorolt hatását tárgyalták neves gondolkodók, köztük Király Júlia közgazdász, Megyeri Jonatán ortodox rabbi, Dr. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és Dr. Tilesch György MI-szakértő.
Az AI fejlődése exponenciális: A beszélgetést Dr. Tilesch György indította, aki kifejtette, hogy a technológiai és társadalmi fejlődésnek többféle mintázata lehet. A jelenleg zajló negyedik ipari forradalmat sok szakértő ciklikusnak tartja, de a mesterséges intelligencia fejlődése inkább exponenciális. Ez ijesztő lehet, mivel az emberi agy nincs felkészülve ilyen gyors változásokra. A történelem szerint egy technológiai forradalomhoz körülbelül tíz év kell, hogy a társadalom alkalmazkodjon. Dr. Tilesch optimista, hiszen az AI számos területen tud segíteni, de hangsúlyozta a politikai vezetők felelősségét a technológia szabályozásában és a társadalom edukációjában.
Király Júlia és a társadalmi igazságosság: Király Júlia szerint nagy a bizonytalanság a világban, de az elmúlt 200 évben az emberiség előrelépett az életminőség és a várható élettartam terén. A társadalmi igazságosság kapcsán a méltányosság lehet a kulcs, hiszen az egyenlőtlenségek növekednek, de amíg a legalsó rétegek is fejlődnek, van esély egy méltányos társadalomra.
Megyeri Jonatán a történelmi tanulságokról: Megyeri Jonatán rámutatott, hogy a fejlődésnek mindig volt ára, amit az emberiség megfizetett. Kulcskérdés, hogy olyan politikai vezetőink legyenek, akik tanultak a történelemből és felelősen döntenek a technológia kapcsán. A techcégek jelenlegi dominanciája miatt fontos, hogy egyéni és társadalmi szinten is felelősen álljunk hozzá a változásokhoz.
Dr. Oszkó Péter és az AI körüli üzleti érdekek: Dr. Oszkó Péter úgy véli, hogy az AI iránti érdeklődés részben mesterséges és üzleti érdekek táplálják. Az emberiség jobban él, mint 100-200 éve, de a jövedelmi különbségek növekednek, és a technológiai fejlődés is szűkíti a nyertesek körét. A széleskörű tájékoztatás és edukáció kulcsfontosságú, mert az AI jobban teszteli az ember alkalmazkodóképességét.
Akarunk-e 1000 évig élni? Az élettudományok is szélsebesen fejlődnek, az élet meghosszabbítása és az örök élet lehetősége is fókuszba került. Rab Árpád jövőkutató szerint az elmúlt száz évben sikerült a várható életkort 90 évre növelni, és a cél, hogy ezt 100-120 évre tolni. A tudomány célja, hogy lassítsuk az öregedést és minél tovább legyünk egészségesek. Kerepesi Csaba AI szakértő szerint az élethosszító kezeléseket előbb-utóbb a kormányok is finanszírozni fogják, hiszen gazdasági érdek az elöregedő társadalmakban.
A szakértők egyetértettek abban, hogy a tudomány lehetőségei mellett a környezeti hatások is meghatározóak lesznek az életminőség szempontjából. Nem mindegy, hogy ki milyen környezetben él, milyen életmódot folytat, és hogyan táplálkozik.
