MOZI HÍREK – Miért kellett Brian De Palmának kirúgnia Oliver Stone-t A sebhelyesarcú forgatásáról? Íme, ahogy a két rendező-legenda emlékszik az eseményekre…
A 80-as évek egyik legjobb gengszterfilmjeként számon tartott A sebhelyesarcú (Scarface) máig hivatkozási alap a popkultúrában, köszönhetően a stílusos erőszaknak, a jellemábrázolásnak és a durva naturalizmusnak. A film Howard Hawks 1932-es, azonos című bűnügyi filmjének remake-je, amely viszont Armitage Trail hasonló című regényén alapult. Az eredeti filmet Al Capone ihlette, akinek a híres sebhelyéről kapta a címét. A remake azonban ahelyett, hogy követte volna az elődöt, más utat választott, és egy kubai bevándorlóra összpontosított, aki Miami legnagyobb gengszterévé válik.
Más, kritikusok által elismert gengszterfilmekkel ellentétben A sebhelyesarcú nem nyert Oscar-díjakat, és nem uralta a kasszákat sem. Kezdetben annyira utálták, hogy Brian De Palma a legrosszabb rendezőnek járó Razzie-jelölést is megkapta! Végül mindenki rájött, hogy tévedtek. A 80-as évekbeli film ma már sokak, köztük Martin Scorsese kedvence. De mint sok jól sikerült film esetében, a gyártási folyamat rendkívül kaotikus volt. Egy ponton annyira elfajultak a dolgok, hogy Brian de Palma kénytelen volt kirúgni a forgatókönyvíró Oliver Stone-t a forgatásról…
Oliver Stone nem akarta elhagyni A sebhelyesarcú forgatását
A sebhelyesarcú kétségtelenül az egyik legizgalmasabb történettel rendelkezik az összes ünnepelt gengszterfilm közül. Érdekes módon Oliver Stone nem volt olyan kegyes távozni, miután a munkája véget ért. A THR-nek nyilatkozva Brian De Palma elárulta, hogy a forgatókönyvírót egy egyszerű okból kellett kirúgnia a forgatásról: nem fér meg két dudás egy csárdában.
„Beszélgetett a színészekkel a forgatáson. Nem lehet két hang a forgatáson. Azt mondtam a producernek, hogy el kell küldened, mert csak egy szempár lehet a forgatáson, és az az enyém.”
A rendező a Noah Baumbach és Jake Paltrow De Palma című dokumentumfilmjében fejtette ki a dolgot.
Hozzátette:
„Úgy érezte, hogy nem úgy csinálom a filmet, ahogy ő szeretné. De nem lehet, hogy egy színész két nézőpontot kapjon két különböző embertől. Az csak összezavarja őket. Egyetlen hangra van szükségük.”
Bármennyire is gonosznak tűnhet a rendező, igaza volt. De Palmának két főnöke volt a forgatáson – Al Pacino és Martin Bregman -, ezért nem volt kedve kéretlen tanácsokat elfogadni egy olyan ifjonctól, akinek nem volt rendes önéletrajza. Mivel Stone írta a történetet, talán úgy érezte, hogy neki is bele kell szólnia abba, hogyan játszódjon le a vásznon, de ez nem az ő dolga volt.
A legfontosabb, hogy Stone nem bizonyította, hogy szabad kezet kell kapnia. Akkoriban még csak A kéz (The Hand) és Seizure című horrorfilmeket rendezte. Mit tudott a gengszterfilmekről? Még néhány év kellett ahhoz, hogy az Oscar-díjas háborús film, A szakasz (Platoon) meghozza számára az áttörő sikert.
Hogyan reagált Stone a kirúgásra?
Oliver Stone először nem vette jó néven a döntést. A film bemutatása után egy négyoldalas kritikát tett közzé, ami sok kritikust arra ösztönzött, hogy szintén rossz első kritikát adjon. Stone csalódottsága azonban nem csak abból fakadt, hogy nem kapott lehetőséget arra, hogy kiélje kreatív erejét.
De Palma azt állította, hogy Stone-t majdnem megölték a film kutatásakor, mert néhány alvilági figura azt hitte, hogy egy másik frakció besúgója. Ráadásul Stone akkoriban kábítószer-függőséggel küzdött. Ami még rosszabb, hogy éppen válófélben volt Nancy Allennel. Érthető, hogy ezeknek a tényezőknek a kombinációja nagyon ingerlékennyé tette.
Stone-nak ma is vegyes érzései vannak De Palma iránt. A GQ-nak adott interjújában elismerte, hogy néhány dolgot nem kedvel a rendezővel kapcsolatban.
„Nem értem Briant. Ő nagyon zárkózott. Nem adja ki az érzelmeit. Biztosan volt egy szardonikus humorérzéke. Úgy tűnt, nem élvezte az emberek közelségét. Úgy tűnt, nem szereti annyira az embereket, mint én.”
Ennek ellenére Stone megérti, hogy De Palma miért kezelte úgy a dolgokat, ahogyan tette. Hálás azért is, hogy több hozzáférést kapott a forgatáshoz, mint amennyit egy írónak akkoriban vitathatatlanul kellett volna. Emellett Stone elismeri, hogy sokáig megtűrték őt az Al Pacinóval való szoros kapcsolata miatt, de sosem jó, ha az író és a főszereplő túl közel állnak egymáshoz.
Egy ilyen dinamika megnehezíti a rendező dolgát, amivel De Palmának is meg kellett küzdenie. Ezeket a problémákat figyelembe véve egészen elképesztő, hogy ez a film milyen nagyszerűen működik. Ez pedig De Palma érdeme. Csendes, szemlélődő és látszólag zárkózott, de nagyra értékelte azt a hozzájárulást, amit mindenki hozott. Emiatt a forgatási káoszban is jól eligazodott.
