TESZT – Miután az első rész PC portja finoman szólva is botrányos állapotban jeent meg, a Nixxesnek ezúttal hatványozottan fontos feladat volt legalább megfelelő állapotban PlayStation 5-ről PC-re ültetni a franchise második részének újrakiadását. Ez összejött, de nem lett olyan port, amit tökéletesnek lehet nevezni. Szóval nem teljesen pozitív az összkép. Mielőtt belevetnénk magunkat a tesztbe, fontos megjegyezni, hogy ez egy technológiai teszt, tehát NEM a játék egészének kritikája, mert azt már anno megírtuk. Így teljesen más szempontokat is vettünk figyelembe, mint egy hagyományos teszt esetében, csak a PC-s teljesítményre fókuszáltunk.
Az első rész után a másodikat a Sony nem ronthatta el, ugyanis egy (szerintük) blockbuster IP portjának is megfelelőnek kell lennie.
Vissza a posztapokalipszisbe
Sok új funkció van, így a DLSS-es képkocka-generálás mellett a Nixxesre oly jellemző dinamikus felbontásskálázás is használható a TLoU2R PC portjában. Annyit előre ki lehet jelenteni, hogy az Iron Galaxy-hoz képest ez kb. másik dimenzió, de továbbra is ki kell mondani: a PlayStation 5-ön látottakhoz képest lehet szebb, de nagyon kevéssel. Az árnyékok (képernyőteri, kontakt) újítások a konzolon látottakhoz képest, és ezzel a képminőség érzékelhetően javult. Ennek ára, hogy a videókártyát sokkal erősebben igénybe veszi, amit mi sem bizonyít jobban mint az, hogy 1080p-n, 60 FPS mellett az ajánlott rendszerigény egy RTX 3060-at kér közepes beállításokon. Csakhogy ez rosszabb vizualitást eredményez a 2020-ban megjelent PlayStation 4-es eredetinél. Ez a videókártya nem elég a 60 FPS megtartásához, holott a konzol GPU-jának számítási teljesítménye és sávszélessége sokszorosa az, amit az Nvidia videókártyája felmutat. De ha ez nem lenne elég, a CPU-nak is van dolga, de az első részhez képest itt javult a heyzet.
A processzoros DirectStorage kitömörítést más tömörítési formátumban használják, és a jó optimalizálás miatt nem használja túl sokan a CPU-t, de azért ez is processzorigényes játék, ugyanis a shaderek kompilálása ezúttal is megtörténik. Igaz, máshogy: az első résznél a főmenüben történt perceken keresztül, itt pedig az első bootkor történik egy kisebb része, a többi pedig aszinkron módon, ahogy a világ bestreamelődik. Ahogy sétálunk, a releváns shaderek előre kompilálódnak, mielőtt az anyagok és objektumok láthatók, és kevesebb CPU-szálat vesz ez igénybe, de a játékban így hirtelen magas CPU-használatot tapasztahatunk, amikor bizonyos láthatatlan határvonalakat lépünk át. Ez a képkockák időzítésébe is beerondít. A betöltés nagyon terheli a CPU-t, ami – ha figyelembe vesszük, hogy a PS4 processzora milyen órajelen futott, és hogy alapból egy 5400 RPM-es HDD-t használt – meglepően rosszul fest. Mindig az első alkalommal tapasztalhatjuk ezt a furcsa terhelést, amikor új területre lépünk. Hiába van viszonylag modern processzorunk, a legtöbbjén tapasztalni fogjuk a teljesítmény hullámzását. Még a legerősebb processzorokon is megfigyelhető, hogy a képkockák időzítése egyszerűen megfekszik. Ez nem egy olyan játék, amit a jövőre terveztek (valamelyest ilyen az Indiana Jones and the Great Circle), úgyhogy ez kissé zavaró.
Steam Decken sem remekel
Ha a Valve handheld PC-jén próbálnánk ki a TLoU2R-t, akkor nagyon zavaró állapotot tapasztalhatunk. A játék többnyire fut, aztán hopp, hirtelen beáll az egész, aztán megy tovább. Ez egyszerűen bosszantó és fejfájást okozó élményt jelent. Hiába van Steam Deckre kihegyezett teljesítmény profil, nagyon nehezen lehet fix 30 FPS-t elérni, és ekkor a kamera egyszerűen bosszantóan szaggatva forog, ami a játékélményt és hangulatot is elrontja. Az AMD legerősebb CPU-i nem tudnak annyival jobb teljesítményt mint amit elvárhatnánk tőlük, mert nem teljesen használja ki azt a port. Emiatt erősen javasolt bekapcsolni a képkocka-korlátozást.
Ha a stabil 60 FPS megvan, az többnyire jó, leszámítva az adatok streameléséhez és a shaderek kompilálásához kötődő hibákat. Ha VRR-képes kijelzőnk van, az sem segít, mert nem kifinomult, és ilyenkor javasolt a képkocka-korlátozást kikapcsolni (enélkül a kamera még rosszabbul mozog). Cserébe meg a töltési idők növekednek meg (akár négyszeresére). Ezen túl sokszor van villódzás (a vérpacnik a földön főleg), az árnyékok néha túl közel töltődnek be (míg konzolon messziről is láthatóak), és a felskálázás is meglepően gyér. A DLAA szellemképes a részecskéken és a növényzeten, és a DLSS-nél ha esetleg van rá mód, akkor az új, Transformer modelles megoldást kell bevetni. Úgyhogy valahogy ezen a téren a TLoU2R PC konverziója meglepően gyenge eredményt mutat fel, és az összkép sem olyan tökéletes.
Korrekt port, de nem több
Itt ki kell hangsúlyozni, hogy a lenti értékelés nem magáról a játékról szól (már ki lett vesézve PlayStation 5-ön, itt olvashatjátok a tesztet), hanem a port minőségéről. Nem rossz, de lehetett volna jobb is. Bugosnak érződik, hatalmas GPU-követelménye van, a processzort pedig megfekteti a töltésekkel. Ezeket valamelyest tudják majd javítani, de a Nixxes dolga nem lesz egyszerű. Egy csúcskonfig is kicsit meg fog botlani a portban, de annyi biztos, hogy a képkocka-időzítések kicsapongó stílusa miatt lesz pár bosszankodás. A port jobb lett az első rész által kezdetben felmutatottnál, de messze nem tökéletes.
-V-
Pro:
+ Kicsivel is, de túlmutat a PlayStation 5-ön látottakon
+ Részletesen be lehet állítani
+ A shaderek nem fognak percekig a főmenüben tartani minket
Kontra:
– Nagyon magas GPU-igénye van
– A processzort is gyakran megterheli
– Sok kisebb, bosszantó hiba
Kiadó: PlayStation Publishing LLC
Fejlesztő: Naughty Dog/Nixxes
Stílus: Akció-kaland
Megjelenés: 2025. április 3.
The Last of Us Part 2 Remastered (PC)
PC-s fejlesztés - 7.5
PC-s grafika - 8.2
Plusz effektek - 6.5
Steam Deck kompatibilitás - 7.5
Bugmentesség - 7.2
7.4
JÓ
Mindenki fog találni benne valami idegesítőt, de legalább nem teljesen játszhatatlan.