Már csak az Egyesült Királyság verseny- és piacfelügyeleti hatósága, a CMA az egyetlen akadály a Microsoft előtt, hogy felvásárolhassa az Activision Blizzard Kinget.
A The Verge egy, a témában jártas forrására hivatkozva írt arról, hogy a CMA állítólag a jövő héten, azaz még szeptember vége előtt döntést fog hozni arról, hogy a közel 70 milliárd dolláros tranzakciót engedélyezi-e. A végső döntésről amúgy legkésőbb október 18-a előtt kell tájékoztatnia a közönséget, így a CMA a határidő letelte előtt két és fél héttel már közölheti, hogy beleegyezik-e a Microsoft hatalmas bővülésébe.
A CMA már áprilisban is tiltóan állt hozzá a redmondi techóriás terjeszkedéséhez, ugyanis szerintük a felhős játékipari piacra alapos hatással lenne, ha a Bobby Kotick vezette kiadó Phil Spencerék alá tartozna. Eredetileg a Microsoft júliusban a bíróságon fellebbezett volna a CMA határozata ellen, de végül a CMA és a Microsoft is szüneteltetést igényelt, hogy a bíróságon kívül megegyezés születhessen. Ekkor a Microsoft felajánlotta, hogy az Activision Blizzard King felvásárlása érdekében az Egyesült Királyságban a Ubisoftnak eladná a felhős streamelés jogait.
Augusztusban ezt írta Brad Smith, a Microsoft elnöke: „Az Egyesült Királyság CMA-ja által a tervezett felvásárlásnak a felhőalapú játékstreamingre gyakorolt hatásával kapcsolatban megfogalmazott aggályok eloszlatása érdekében a tranzakciót úgy alakítjuk át, hogy a jogok szűkebb körét szerezzük meg. Ez magában foglalja egy olyan, az egyesülésünk lezárásakor hatályba lépő megállapodás végrehajtását, amely a következő 15 évben megjelenő összes jelenlegi és új Activision Blizzard PC- és konzoljáték felhőalapú streaming-jogát átruházza a Ubisoft Entertainment SA-ra, a világ egyik vezető játékkiadójára. A jogok örök időkre szólnak.”
Ha a CMA rábólint az ajánlatra, a játékipar hatalmas konszolidáción esik át, és hozzá kell tennünk, hogy ha nincsen verseny a piacon, akkor elkényelmesedik a monopolhelyzetbe jutó cég, aki így kihasználhatja a helyzetét, és például pofátlanul emelgetheti az árait. (Magyarországon erre példa a One, azaz a DIGI és a Vodafone helyzete…)
Forrás: VGC