TESZT – Yoko Tara visszatért, miután a Drakengard 3 meglehetősen megosztott fogadtatása után visszaült a rajzolóasztalhoz és úgy döntött, hogy elkészíti minden idők egyik legfurcsán spin-offja: a NieR folytatását. Bár a játékai hangvétele igen komor és a játékmenet sem mindig az igazi (a Drakengard egy elég egyszerű Dynasty Warriors klón volt), ugyanakkor a történet a legtöbbször megért egy misét – illetve egy végigjátszást.
A NieR: Automata fejlesztése ezúttal más kezekbe került: a Cavia helyett a PlatinumGames-ébe. Ez szerencsés fordulat volt, lévén ezek a kezek értenek a harchoz és a játékmenet is összességébe rendben volt. Ez azért nem jelenti azt, hogy mindjárt Devil May Cry, vagy Bayonetta mélységekről beszélhetünk, szóval aki ezt várja, az csalódni fog. Ugyanakkor jót tett a projektnek, hogy a Square Enix és a Sony is alaposan megnyomta a marketinget.
Persze, aki csak a hype-vonatot figyelte, annak számára nevetséges lehetett, hogy ez a játék is arról szól, hogy egy miniszoknyás lány formájú android csépel robotokat, hasonlóan a Onechanbara: Bikin Samurai Squadhoz. Itt azonban olyan három karakter történetét ismerhetjük meg, akik rendszeresen a halál, a bánat és a pusztítás triumvirátusával ismerkedhetnek meg. Erről mesél nekünk Yoko Taro a NieR: Automata világában.
Dicsőség az emberiségnek!
Ahogy a bevezetőmben is említettem, a NieR: Automata a Drakengard-sorozat spin-offjának a folytatása, amely egy PS2-es exkluzív cím volt a maga idejében. A sorozat kánonja egyébként elég kusza, abban a tekintetben, hogy rengeteg időutazás és parallel univerzumok szerepelnek benne, továbbá többféle befejezés is készült mindegyik játékhoz. Szerencsére a NieR: Automata úgy is érthető és élvezhető, ha a korábbi játékokat kihagytuk. Persze, ha régi motoros vagy Yoko Tara játékainak világában, akkor pár kikacsintással, utalással fogsz azért találkozni.
A sztori dióhéjban annyi, hogy az emberiség a kipusztulás szélére került, amikor idegen lények támadták meg a Földet. Az emberiség maradék része a Holdra menekült és onnan próbálják visszaszerezni a saját Földjüket, úgy, hogy androidokat küldenek maguk helyett, hogy a piszkos munkát ők végezzék el.
A játékos egy 2B nevű androidot alakít, akinek legelső feladat, hogy egy Góliát osztályú robotóriással végezzen. A küldetés elég furcsán zárul, viszont sikeresen, amikor pedig visszatérsz a bázisra, újabb megbízatásokat kapsz, amellyel az Android ellenállást segíti.
Bár eleinte nem tűnik túl összetettnek a történet, később mégis izgalmasan alakulnak az események. Az egyik legérdekesebb kérdés, amelyet a játék feszeget, a mesterséges intelligencia szabad akarata és az élet értelmének keresése (ami itt nem a 42 – BadSector). Azon kívül, hogy agyatlan robotokat öldöklünk, a játékban a történet mély értelmet is nyer.
A mellékküldetéseket is egész jól megírták, épp eléggé kedvet kapunk hozzájuk. Viszont arra figyeljetek, hogy ha ezekbe belevágtok, a játék 50%-áig nincs fast travel, és éppen ezért rengeteget kell ide-oda szaladgálni, hogy ezeket teljesítsük. Szerencsére tényleg megérik a „fáradtaságot”, lévén érdekes a történetük és a feladatok is, nem csak annyi, hogy „ölj meg 50 ellenfelet!”
Combos kombók, integrált skillkörök!
A NieR: Automata játékmenetét úgy lehet a legjobban körül írni, mintha egy Devil May Cry Lite lenne. Pár fegyvert és upgrade-et meg tudsz vásárolni a karakterednek és még kombókat is tudsz használni, de összességében ezen a téren nem mutat fel jelentős előre haladást a játék. Kétféle fegyvert tudsz magaddal vinni, illetve chipeket is integrálhatsz, amelyekkel erősíted a karaktered képességeit, illetve a szokásos szerepjátékos szintlépő rendszer sem maradt el.
A fegyvereknek „könnyű”, nehéz és „felkészült” („charge up”) támadási módja is van. Ugyanakkor a játékosnak nem kell a kombókat megtanulni, hogy hatékonyak legyünk a harcban. A fegyvereket emellett a kereskedőktől vásárolhatjuk meg, vagy a küldetésekért, jutalomként kapjuk. Emellett mindegyik fegyvernek saját története is van, amelyet fokozatosan derítünk ki, ahogy fejlesztjük őket a játék során. A chipeket inkább a levert ellenfelektől szerezhetjük be, de más játékosok holttesteiről is. (A játékban ugyanis szerepel egy kicsit hasonló „szellem-többjátékos mód”, mint olyan más japán címekben, mint a Nioh: más szerencsétlenül járt játékos holttesteit találjuk úton-útfélen és ezeket vagy felélesztjük – ezáltal a mi oldalunkon harcolnak egy rövid ideig – vagy kifosztjuk őket. – BadSector) A chipek elhelyezését érdemes optimalizálni, illetve lehetőleg értelmes módon felhasználni ezeket.
A harc a NieR: Automatában könnyen tanulható, de sokat kell tanulnunk, hogy a mesterévé váljunk – főleg Hard, vagy Very Hard módban. Bár túlságosan összetett, kifinomult harcművészetre itt nem szabad számítani, a védekezés és a félreugrás mozdulatokat sokat fogjuk használni. Ez különösen a nehéz szintre jellemző, ott ugyanis jó nagy HP csíkot levesz egy-két nagyobb ütés az ellenféltől.
A játék részét képezi még egy hacker minijáték, amelyben 9S-el, a fiútestű androiddal kell eredményesnek lennünk. Bizonyos bossharcokban egyébként szerepel is ez a rész, megtörve egy kicsit az adok-kapok monotonitását – inkább egy leegyszerűsített shoot’em up részről beszélhetünk, mint egy valódi hacker aljátékról, mint a Deus Exben.
A játékmenet széles repertoárjára jellemző, hogy még egy különböző nézeteket is bemutató, oldalnézetes klasszikus, légi egységes shooterben is részt vehetünk a játék elején. A játék változatossága tényleg minden elismerést megérdemel.
Penge egy android kislány!
A változatosság tekintetében a NieR: Automata egyébként a felvonultatott helyszínek terén sem kell szégyenkeznie. Romos városnegyedekben, hatalmas, kiszáradt sivatagokban, sőt, még egy eléggé elborult vidámparkban is megfordulunk. A játék vizuális világa színes, látványos és bár az ellenfeleink eléggé önismétlők, ugyanakkor kicsit máshogy néznek ki az alapján, hogy éppen milyen helyszínen járunk.
A grafika minősége sajnos már nem annyira egyöntetűen lehengerlő (természetesen PS4 Pro konzolon és 4K tévén egy fokkal szebb a látvány a magasabb felbontásnak és a HDR-nek köszönhetően), különösen a fűrészfogak és egy-két kiábrándítóan alacsony felbontású textúra miatt.
Pozitívabb példának a vidámparkot lehet felhozni, de a romváros grafikája kicsit lelombozó a részletesség tekintetében.
Szerencsére a zene és hangok terén már nincs ekkora megosztottság, mint a grafikánál. A boss harcoknál felcsendülő zene különösen kiemelkedő, és alaposan felpörgeti az adrenalint egy-egy hosszabb összecsapásnál.
Szellem és kellem!
Végsősoron a NieR: Automata egy remek konzolexkluzív PS4/PS4 Pro cím, amely PC-re is megjelent, így azok sem maradnak le róla, akik nem rendelkeznek semmilyen konzollal. A grafika ugyan nem egyöntetűen mindenhol a legjobb, viszont a kiváló sztori, innovatív játékmenet és a zene ezért a hiányosságért bőségesen kárpótolnak.
Persze Yoko Taro sötét hangulatú világa és története sem való mindenkinek, tehát aki nem rajong a Szárnyas fejvadász, vagy a Páncélba zárt szellem filmekért, az jobban teszi, ha hanyagolja ezt is.
Mi viszont nagyon szeretjük mind az említett klasszikusokat, mind Yoko Taro stílusát, szóval várjuk a folytatást és a továbbá NieR világban játszódó címeket szeretettel! (És sok-sok szakéval…)
-Dante-
(fordította: BadSector)
A játékot a KonzolKirály.hu webáruház bocsátotta rendelkezésünkre!
Pro:
+ Remek sztori, nagyszerű elborult japán sci-fi anime hangulat
+ Kiváló boss harcok
+ Zene a legjobb, amit eddig videojátékban hallottam!
Kontra:
– A grafika kicsit elavult
– Az elején nincs fast travel
– Többször kell végigjátszani, hogy a teljes sztorit megkapjuk
Kiadó: Square Enix
Fejlesztő: PlatinumGames
Stílus: Action-Role-Playing
Megjelenés: 2017. Március 10.
NieR: Automata
Játékmenet - 9.3
Grafika - 7.7
Történet - 8.4
Zene/Audio - 9.6
Hangulat - 9.2
8.8
KIVÁLÓ
Persze Yoko Taro sötét hangulatú világa és története sem való mindenkinek, tehát aki nem rajong a Szárnyas fejvadász, vagy a Páncélba zárt szellem filmekért, az jobban teszi, ha hanyagolja ezt is. Mi viszont nagyon szeretjük mind az említett klasszikusokat, mind Yoko Taro stílusát, szóval várjuk a folytatást és a továbbá NieR világban játszódó címeket szeretettel! (És sok-sok szakéval…)