A viszonylag nagy sikerű (de a Nintendo DS árnyékába kerülő) PlayStation Portable (PSP) után az utód nem hozott akkora sikereket, mint a nagy N riválisa, a 3DS (ami még mindig köszöni szépen, de él!).
2011. december 17. A Sony a hazai pályán, a japán piacon elindítja a PlayStation Vitát – az „élet” (mivel a Vita latinul ezt jelenti) viszont már ekkor alcsony értékesítési számokkal kezdett. A Vita a megjelenésének hetében, vagy legalábbis két nap alatt 321407 példányban kelt el, ami már ekkor lemaradt a Nintendo 3DS mögött (2011. február 26-a és 27-e során 371326 példányban értékesítették.). Igaz, a PSP-t sikerült a Vitának valamelyest megelőznie – a még ma is korrekt handheld 2004. december 12-én, a megjelenésének napján 166074 darabban kelt el az ázsiai szigetországban.
Már ekkor is voltak érdekes eltérések – a japán média 700 ezer egységről írt a megjelenési láz fedezésére, míg a Sony mindössze félmilliót mondott. De ugorjunk egy kicsit előre, mégpedig 2012. február 22-ére (igaz, itt egy kicsit botlik a téma: volt egy február 15-ei, 1st Edition kiadás, ami 3G-t és WiFit is tartalmazott – ez volt a drágább kiadás; az alap változat csak WiFire volt képes), ám itt is mindössze kérészéletű délibáb bukkant fel a horizont végén, ugyanis a jó eladások csak a kezdetek során volt megfigyelhető, és nem volt képes a PlayStation Vita legalább olyan mértékben talpon maradni, hogy nemzetközi támogatást kapjon a Sony-tól – mindössze Japánban fogyott elvárható módon hosszabb távon a handheld, ami főleg a japán kultúrának, életmódnak is köszönhető. (A vonatokon való utazás gyakori, és így népszerű lett a handheld, mobil (nem mobilos!) játék, amibe idővel belépett az Android és iOS is; később főleg a gyerekeknek hirdette a Sony a Vitát, amit a Minecraft PS Vita Editionjének ottani sikere bizonyított is.) Persze a mobilok, tabletek erősödése közrejátszott…
„Most, hogy a PlayStation Vita hivatalosan élete végére ért, szerintem itt az idő, hogy beismerjük: a Sony handheld konzolja zsákutca volt – bár eleinte a hardver egy fordulópont volt a cégnek, nem tudott olyan kritikai elfogadottságot elérni, amit a Nintendo DS-családja tudott,” mondja Nathan Spendelow, az Expert Reviews egyik írója. A hardver tényleg komoly eltérés volt – az 5 colos (12,7 centis), OLED érintőképernyő (amit a ráncfelvarrott változat LCD-kijelzőre cserélt, továbbá a 3G-ről is lemondott…), a 3DS-ről eleinte hiányzó két analóg kar, az első és hátsó kamera, és a hátsó tapipad bizony igencsak földönkívülinek tűnhetett. A PSP után a PS Vita nem UMD-ket használt, hanem kis kártyákat, továbbá egyedi formátumú (és igencsak drága!) memóriakártyákat igényelt.
Játékokban eleinte komoly támogatása volt a PlayStation Vitának. Több franchise is kapott egy új felvonást a Vitán (Uncharted: Golden Abyss, LittleBigPlanet, Assassin’s Creed III: Liberation, Call of Duty: Black Ops: Declassified, Killzone: Mercenary…), de igényes exkluzív címek is készültek rá (Gravity Rush, Tearaway, Murasaki Baby…). Sokáig nem tartotta a lelket a Sony a játékokban: 2015-ben ugyanis bejelentette, hogy a PlayStation 4-re kezd fejlesztéseivel koncentrálni. Az élet koporsójába bekerült az első szög.
Ekkor főképp az indie játékok (továbbá JRPG-k) tekintetében lett a PlayStation Vita egy kisebb, már-már underground közegben elfogadott. „A PS Vita egy otthon lett az indie fejlesztőknek és a japán játékosoknak. A játékok általában nem voltak exkluzív címek a Vitára, de volt ott valami az indie játékokkal, ami gyakrabban működött, mint a PlayStation 3-on, és később a PlayStation 4-en. Ez valami olyasmi, amit most újfent látunk a Nintendo Switchen,” mondja a TheSixthAxis szerkesztője, Stefan Langford, aki példaként az OlliOlli-t, vagy a Thomas Was Alone-t hozta fel példaként. „Nem meglepő, hogy a PS Vita gyártása befejeződött – ezzel a Sony mobiljátékos ambíciónak lényegében kongattak,” teszi hozzá Spendelow.
A PlayStation Vita játékkártyáinak gyártása tavaly, míg a handheldé március elsején ért véget Japánban, ahol azért tényleg korrekt módon támogatta a Sony és ezzel a cég becslései szerint 10-15 millió példányig jutott a handheld, ami azért nem olyan sok, ha belegondolunk: a Nintendo Switch két év alatt 32 milliónál tart, és a platform (és bizony gyakran a legkelendőbb konzol az Egyesült Államokban, odapörkölve a PlayStation 4-nek is).
A PlayStation Vita tehát végleg eltemetésre került – a Sony többet nem gyárt belőle, és így a Vita egy újabb bukás lett a cég történetében. Az élet koporsójába bekerült az utolsó szög. Emlékszünk a PlayStation Mobile próbálkozásokra? A Sony Ericsson Xperia PLAY-re? Ugye, hogy annyira nem. A Vita viszont életet adott, szó szerint és átvitt értelemben is: a PSP-s és PS1-es játékokat futtatni képes handheld próbált egyedi lenni, és ez végül sikerült is neki… csak ezt akkor ejtette meg, amikor a mobilos játékok világszerte nagy számban elterjedtek. Emiatt kérdéses, hogy valaha látunk-e új handheldet a Sony-tól, akikről azért tudjuk, hogy a next-gen PlayStationön (amit nem neveznek [még?] PlayStation 5-nek!) dolgoznak már…
