FILMKRITIKA – Egy valóban élt lengyel gengszterlegenda történetét meséli el ez a háromórás film. Hősünk még a szocializmus idején vált piti kis bűnözőből hatalmas maffiavezérré. Bár az akció és a lövöldözések erre a filmre egyáltalán nem jellemzők, amely Martin Scorsese legjobb filmjeihez sem mérhető, mégis, több szempontból is érdekes – számunkra is – ez a jellegzetesen kelet-európai film.

Hatásos nyitójelenettel indul a Netflix 2022-es első jelentősebb filmje, amely alapján méltán számíthat a néző egy „epikus, borzalmas, könyörtelen, hullámvasútszerű gengszterfilmre”. Egy nő fekszik egy vérrel teli fürdőkádban, miközben a háttérben a „Big in Japan” dallama szól. Így találkozunk a Hogyan szerettem bele egy gengszterbe című filmmel; Maciej Kawulski rendezőnek a valóban élt lengyel gengszter: Nikodem „Nikos” Skotarczak felemelkedéséről és bukásáról szóló terjedelmes krónikájával.

„Felébredsz és gengszter vagy!” (Szomjas György: Gengszterfilm)

Az egyébként meglehetősen félrevezető című lengyel gengsztereposz (romantika nincs sok a filmben, azt leszámítva, hogy a történetet a főhős egy volt nője meséli) akkor kezdődik, amikor Nikos (Tomasz Wlosok) még csak kisgyerek, és épp átéli az életét megváltoztató, a Nagymenőkből ismert Henry Hill-féle „mindig is gengszter akartam lenni” pillanatot. Miután végignézi, ahogy egy férfi valutát vált, hogy átverje az embereket, Nikos rájön, hogy az igazi szenvedélye a szélhámosság. A többi már történelem. Tinédzserként hasonló, kisebb csalásokba keveredik, mígnem felnőttként birodalmat épít, és Európa egyik legfenyegetőbb nevévé válik: német autókat lop és árul Lengyelországban.

A valódi Skotarczak története egyértelműen magával ragadó. Egy gengszterfilm rendezőjének alapvető dilemmája azonban az, hogy a számtalan klasszikus mellett hogyan tud labdába rúgni – különösen akkor, amikor nem Hollywoodról, hanem Kelet-Európáról beszélünk. Persze, egy gengszterfilm sosem lesz unalmas – ezért van belőlük olyan sok, ráadásul olyan sok jó. Bár úgy tűnhet, mintha ez a tény elkerülhetetlenül megkönnyítené a rendezők dolgát, valójában megnehezíti azt. Az igazság az, hogy egy kis utánagondolással közel 30 olyan gengszterfilmet is fel tudnék sorolni, amelyet a legtöbben ismernek, vagy legalább már hallottak róluk. Arról nem is beszélve, hogy a világ legjobbnak tartott filmjei közül néhány – A keresztapa, a Nagymenők, a Ponyvaregény, a Volt egyszer egy Amerika, hogy csak néhányat említsek – ebbe a kategóriába tartozik. A kérdés tehát nem az, hogy hogyan merészkedjünk a nagyok nyomdokaiba, hanem az, hogy hogyan fedezzünk fel új utakat.

Hollywoodból ismerős fordulatok és karakterábrázolások

Sajnos a film különös, kelet-európai története és hangulata, illetve a fikciónál furcsább eseményei ellenére sem sikerült Kawulskinak megoldania ezt a rejtélyt. A Hogyan lettem szerelmes egy gengszterbe cselekményében nem sok mindenben különösebben úttörő – persze, ez önmagában véve még nem probléma.  Nikos (Tomasz Włosok) egy igazán megnyerő, jóvágású és rendkívül karizmatikus fiatal gengszter, aki nem csak felettébb találékony a saját műfajában, hanem ráadásul játszi könnyedséggel is csavarja az ujja köré a nőket. Persze, igencsak többesszámról beszélünk és a nők (különösen a feleségek) sem tolerálják könnyedén Nikos félrelépéseit, így a Nagymenőkből jól ismert házastársi helyzet ebből a filmből sem hiányzik. Persze, Nikos nem bír a vérével, szóval szexjelenetekből sincs hiány.

Bár a már említett, jellegzetes kelet-európai hangulat (a film egy része Budapesten is játszódik és a Gyöngyhajú lány című számot is hallhatjuk egy magyarországi jelenet során) tényleg feldobja a filmet, de akár fikció, akár életrajzi film, a történet nem sokban különbözik attól, amit már vagy százszor láthattunk.

Nikos imádja a csajokat, a bűnözést és a pénzt, és ahelyett, hogy Kawulski az eredeti Skotarczak árnyaltabb jellemvonásait is ábrázolná történetében, inkább ezeket a megszokott tulajdonságokat hangsúlyozza, hogy a klasszikus gengsztermozik sémáival minél jobban behálózza e filmek rajongóit.

Ugyanez a kiszámíthatóság vonatkozik Nikos aktuális barátnőire is: a pénzmániás, megcsalt feleségre, Halinára (Magdalena Lamparska), a titokzatos csábító Milenára (Agnieszka Grochowska) és a szexmániás, drogos Nikitára (Julia Wieniawa-Narkiewicz). Ez azért különösen kiábrándító, mert mind a négy színész egyedülállóan karizmatikus, és árnyalatokat hordoznak a kifejezésmódjukban. Bárcsak több feladatot kaptak volna a rendezőtől.

Háromórás gengsztertörténet egyhuzamban – megéri?

A miliő, a korszak és a hangulat ellenére sem ez a kelet-európai gengszterfilm lesz az, amelyiket egy napon emlegetünk Scorsese, Brian De Palma, Francis Ford Coppola, Sergio Leone, vagy a többi híres hollywoodi rendező idevágó zsánerfilmjeivel. A háromórás idő elég húzós, ráadásul ezt a filmet tényleg egy huzamban kell megnézni, ha nem akarunk elveszni benne, mert azért elég szövevényes – ami egyébként pozitívum. Bár a címben emlegetett „szerelem” nem jellemző a filmre, aki tényleg kíváncsi arra, hogyan építette fel birodalmát a leghíresebb lengyel gengszter a szocialista érában, az nem fog csalódni ebben a hosszú, de tartalmas gengsztereposzban.

-BadSector-