TESZT – Mi történik, ha minden idők talán legjobb középkori gyermek-kiházasító szimulátora, amely ízig-vérig a PC-re született, valamilyen eszement ötlettől vezérelve egyszer csak napvilágot lát napjaink népszerű next-gen konzoljain? Nos, ha érdekel a válasz, olvass tovább, és kiderül, érdemes-e konzolosként beruházni a Crusader Kings III-ra PlayStation 5-ön vagy Xbox Series X-en…

A svéd Paradox Interactive eredetileg 2020 nyarán megjelent birodalomépítős sandbox dinasztia-szimulátora – amely két, szintén roppant sikeres elődöt követett – egy a maga műfajában igazán lenyűgöző játék. A Metacritic oldalán ma is 91%-on áll, ami nagyon impozáns teljesítmény: a többség egyetért abban, hogy ez a cím a széria, sőt a Paradox-játékok, egyik legjobbika. Ugyanakkor az is tény, hogy bár a műfaj egyáltalán nem népszerűtlen – ráadásul minden egyes jelentősebb címmel képes kisebb mértékben növelni a táborát – , azért még mindig egy szűkebb játékosréteget hoz lázba. A bonyolult mechanika, komplex játékmenet és a hangulatos, de összességében azért nem kifejezetten látványos grafika eleve leszűkíti a potenciális játékosok csoportját. Ráadásul ez a műfaj mindig is népszerűbb volt PC-n, mint konzolokon. Anélkül, hogy vitatnánk egy konzol-megjelenés létjogosultságát, joggal tehetjük fel a kérdést, hogy ebben a helyzetben mit tud nyújtani a Crusader Kings III: Console Edition?

Házasodj, (ne) háborúzz!

A Crusader Kings III az alapokra lecsupaszítva egy dinasztikus „életszimuláció” középkori környezetben. Azzal kezded, hogy kiválasztasz egy nemest, akinek az életét szeretnéd menedzselni, és követed a családját, illetve birodalmát, akár évszázadokon keresztül. Cím-adományozást, nemesi tanácsot, háborúkat, családi kötelékeket, házasságokat, vallást és kultúraváltásokat kell irányítanod – mindig van mit tenned, hogy birodalmad gazdagabb, erősebb és hatékonyabb legyen. Gazdag papokat hívnál meg idegen birodalmakból, csak hogy bebörtönözd őket és ellopd az aranyukat? Simán megteheted. Megszállnád a legjobb barátod megyéjét, hogy biztosítsd a határaidat? Naná, csak így tovább! Elcsábítanád az udvarod titokzatos új látogatóját? Izé… persze, amit csak megkívánsz! A CKIII valóban a lehetőségek játéka.

Ez persze nem jelenti, hogy a Crusader Kings III egy üres sandbox, amelyen belül nem kapsz semmilyen irányt – a játék öt különböző játékfilozófiát, úgynevezett „életstílust” tartalmaz, amelyeket céljaidtól függően különböző mértékben követhetsz. A diplomáciai „életmód” a barátságos viselkedést jutalmazza, mivel karakteredet közkedveltté teszi, míg a harci célokra összpontosítva a birodalmadat az eredeti határain túlra terjesztheted, és vasököllel uralkodhatsz. Teljesen lehetséges, sőt néha jó ötlet, hogy mindkét életstílust egyszerre folytasd – ezek nem zárják ki egymást. Európa legcukibb hadvezérévé válni már önmagában is eredmény.

Szerepjáték a homokozóban

A Crusader Kings III ráadásul valódi szerepjáték-élményt nyújt. A karaktereknek határozott személyiségük van, amit a tulajdonságaik és tapasztalataik diktálnak, és ennek megfelelően kell meghoznod a döntéseiket – ez lehet bármi, a szomszédnak való hadüzenettől kezdve a pápával való barátkozásig (pénzért). A Crusader Kingsben pontosan annyit nyújt, amennyit beleteszel, és a cselekedetek, lehetőségek puszta választéka még inkább fokozza a játék véletlenszerű, nyitott végű jellegét. Nem létezik két egyforma végigjátszás.

Az RPG-stílusra helyezett hangsúly a játék stresszmechanikájának fontosságán érződik. Ha olyan döntéseket hozol, amelyek nem illeszkednek a karaktered személyiségéhez, akkor az illető egyre stresszesebbé válik. Amint elér egy bizonyos pontot, összeomlik. Ennek megfelelően kell kialakítanod a játékstílusod, vagy kockáztatnod az idő előtti (s többnyire kegyetlen) pusztulást. Azonban vannak eszközeid az ilyen események elhárítására, mint például a lakomák vagy egy háziállat örökbefogadása, így sosem érzed úgy, hogy a karakterednek adott, véletlenszerűen generált tulajdonságok miatt ne tehetnéd azt, amit csak szeretnél.

Ez az egyik legjobb aspektusa a játéknak: erősen ösztönzést nyújt, hogy eljátszd egy nemes életét a középkorban, de rengeteg mozgástér van a „metára”, a stratégiai döntésekre – az ambiciózus karakterek megvetik, hogy megyéket adjanak alárendeltjeiknek, de ez néha szükséges a lázadás elkerülése érdekében, tehát bizony lesz olyan pillanat, amikor le kell nyomnod a büszkeségüket a torkukon, és így tovább.

Kereszt és kontroller

Mindezek után tehát a kérdés: miben különbözik a Console Edition a lassan két éve megjelent PC-s változattól? Érdemes esetleg újra nekiülni, beruházni a konzolos változatra, ha korábban már játszottál vele? Kezdjük talán a feketelevessel: a konzol kiadás jelen pillanatban nem tartalmaz semmilyen extra tartalmat, DLC-t, kiegészítést, amelyek az alapjátékhoz PC-n napvilágot láttak 2020 óta. Gyakorlatilag az alapjáték portját kapjuk – szóval ha hozzászoktál már a bővítményekhez, lehet, hogy kicsit szegényesnek találod majd ezt a verziót.

A konzolos kiadás ugyanakkor rendelkezik néhány exkluzív funkcióval. Ezek néha egészen apró, de ötletes újítások, például, hogy a karakter portréjának háttere fokozatosan vörösre változik, ahogyan egyre stresszesebbé válik, és a DualSense-en a ravaszgombok is nehezebben nyomhatók. Ez egy pillantással kényelmesen érzékelteti a stressz-szintedet, és azt mutatja, hogy ez a port igyekezett teljes mértékben kihasználni a konzoljátékok architektúráját.

Egy másik, némileg szignifikánsabb változtatás a háború mechanizmusának átalakítása. A játék PC-s változatában a harcok úgy zajlanak, mint bármelyik másik RTS-ben – kijelölöd a seregeidet, kiválasztod, hová vonuljanak, és a csaták akkor következnek be, ha két szembenálló erő út közben egymásba botlik. Ez gyakran gyors reakciókat igényel, még úgy is, hogy az idő lelassítható. A játék konzolos kiadása egy új hadsereg-automatizálási lehetőséggel egészül ki, amely lehetővé teszi, hogy a hadviseléssel ne foglalkozz, hanem egy kifinomult mesterséges intelligenciára hagyatkozz, amely elvégzi helyetted a munkát. Stratégiai téren talán nem annyira hatékony, mint a manuális irányítás, de sokkal elérhetőbbé teszi a játékot azok számára, akik kontrollert használnak, ezzel is hangsúlyozva a port egyik fő célját – hogy a játék szórakoztató, játszható és vonzó legyen azoknak is, akik korábban még nem játszottak Crusader Kingsszel.

Ez a részletekre történő odafigyelés a port irányítási rendszerének más pontjain is megmutatkozik. Gondolom, nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom: a Crusader Kings rengeteg menüre támaszkodik. Képzeld el, hogy egy dinasztia irányítása a valaha látott leggroteszkebb Excel-táblázatok hadát foglalja magában, és egész közel jársz a játékhoz. Ehhez képest a portért felelős Lab42 erőfeszítései valami igazán lenyűgözőt eredményeztek! A menükben való navigálás olyan természetesnek tűnik, mint bármely más konzolos játékban, a radiális menük kihasználtsága remek, és az UI is profin alkalmazza a rendelkezésre álló helyet, hogy minden fontos információt közvetítsen, amire szükséged van. Habár első pillanatra ijesztőnek tűnik, mennyiféle irányítási lehetőséget kapunk, de elég pár óra hozzá, hogy belejöjjünk, és rögtön megértjük: ezt a portot olyan emberek készítették, akik kívülről-belülről ismerik a játékot és a PlayStation / Xbox kontroller lehetőségeti.

Komplexitás a köbön

Nem titok, hogy a Crusader Kings III az egyik legösszetettebb játék. Nem mindenkinek való, de aki belevág, az élvezni fogja a mélységét, a konzolos kiadás pedig minden eddiginél könnyebbé teszi a beletanulás folyamatát. Ugyan továbbra sincs külön tutorial, de a játék fantasztikus tooltip-rendszerrel bír, ami pontosan akkor ad tippeket, amikor szükséged van rájuk – a gyermeknevelésről például csak akkor tudsz meg valamit, amikor már van egy gyereked és így tovább. A tanulást egy sor exkluzív achievement ösztönzi, amelyek minden új funkcióért jutalmaznak, amiket ki mersz próbálni.

Ami a hibákat és hiányosságokat illeti, igazán nem sok mindent róhatunk fel a portnak. A platform-közi multiplayer hiánya mindig frusztráló akadály, pláne manapság, és ezt csak súlyosbítja a már említett tény, hogy a Paradox játékai mindig is népszerűbbek lesznek PC-n. Ezen kívül egyes menükben fájdalmasan nehéz navigálni – mint például a vallásválasztó képernyő és minden, amihez beágyazott tooltippek kellenek – , bár ezekből kevés van. A grafika ugyan igyekszik kihasználni a nagyképernyős, 4K tévék nyújtotta lehetőségeket, de azért ott is érezni, hogy ezt a játékot desktopra tervezték. Ezek azonban mind apróságok, amelyek nem sokat vonnak le a CKIII által nyújtott minőségi élményből.

Kanapé királyok, előre!

Visszatérve tehát a korábban feltett kérdéseinkre: mit tud nyújtani a Crusader Kings III: Console Edition? Megéri-e (a PC-s verzióénál borsosabb) árát? A válasz egyértelmű igen. A konzol változat a játék eddigi leggördülékenyebb, legkönnyebben megtanulható, leginkább letisztult verzióját nyújtja. Különösen pozitív az élmény a konkurencia konzolos portjainak tekintetében. (Ugye, Stellaris?) Csupán annyiban marad el a PC-s verzió nagyszerűségétől, hogy érezni rajta: az alapoktól kezdve asztali játékra építették fel. Ugyanakkor, ha a PS-t, Xbox-ot preferálod és hozzászoktál a kontroller használatához, nem zavar majd a PC-s eredet: hamar beletanulsz a játékba és jó eséllyel sok-sok órát tölthetsz majd el kedvenc uralkodócsaládod és birodalmad irányítgatásával. Amennyiben csak egyetlenegy „grand strategy” játékot próbálnál ki, nem hibázhatsz nagyot, ha a Crusader Kings III-at választod!

-ROD-

Kiadó: Paradox Interactive

Fejlesztő: Paradox Development Studio / Lab42 Games

Stílus: Grand strategy / RPG

Megjelenés: 2022. március 29.