TESZT – Mivel a Cyberpunk 2077-et megint elhalasztották, addig ez a játék kitölti az űrt, meg a zűrt.

Kezdjük is elején…

Torony

Ezt az egész játékot úgy kell elképzelni, hogy fogjuk a Mirror’s Edge parkour elemeit, hozzáadjuk a Dishonored szintén hasonló platformer szegmenseit, és mindezt helyezzük egy cyberpunk világba, ahol egy torony tetejére kell eljutnunk. Nos, kb. ez volna a Ghostrunner, amiben katanánkat kivonva kell körülményes, kaotikus kivégzésekkel a kollektívát kiiktatni. Szóval igen, ha már kard, akkor a kombókat se felejtsük el, és a képességeink is fejleszthetőek egy ilyen… valamelyest Tetris-szerű módon, ahol egy adott rácson kell a kétdimenziós alakzatokat elhelyezni. (Most jutott eszembe, valamelyik Mega Man Battle Network játék is ezt használta a GBA-n.) Tehát ha eléggé követhetetlennek tűnik minden eddig, akkor ezzel elértem a célom, mert bizony figyelmesen követni kell a jeleneteket és beszélgetéseket, mert a sztorit nem olyan egyszerű hirtelen felfogni.

Emellé ne felejtsük el azt sem, hogy a játék itt-ott talán nehéznek is bizonyulhat, de nem olyan szinten kell a trial-and-error stílust elképzelni mint ahogy a Souls-címek esetében láthattuk, hanem itt inkább az van, hogy ha lezuhanunk (ez pedig néhányszor meg fog történni), akkor át kell gondolni, hogy nos, akkor most hogyan is jutunk át oda, és azért egy-két ellenfél is bajosan lesz legyőzhető, így a megfontoltság hasznos tud lenni az amúgy nagyon is hangulatosan kigondolt játékban, amiről akár azt is kimondanám, hogy ez az év egyik kellemes meglepetése, ugyanis az AAA játékokkal szemben fele annyit kell csak fizetni érte, plusz még GOG-on is alapból ott van, így az imént említett árú/DRM-ű alkotásokkal szemben itt nem kell a Denuvo miatt a hajunkat tépni a véletlenszerű hazatelefonálgatós akadások láttán.

Az eufória érzése mindenen felül fog kerekedni, mert amikor végre összejönnek a dolgok, a hátráltató tényezők elhárítása után kibernatikus ninja hősünket öröm látni, hogy lassan, de biztosan közelítsen a diktátor felé a torony tetején. De itt visszatérnék a látványra: na, ez igen. Ez jó. Ez szép. Ezért jár az elismerés, és szerintem audióban is megfelelően jó teljesítményt nyújt a Ghostrunner, igaz, engem egy megfelelően kivitelezett torzító hangzás a főhősön könnyen meg tud győzni, mert ihletet ad…

Óra

Szóval a precízen kivitelezett ugrások, a jól átgondolt falonfutások és a kicentizett csúszások mellé azt se felejtsük el, hogy az ellenfelek felé történő rohanás valamelyest belassítja az időt, de ennek ellenére nem lesz időnk a neonfényben fürödve vérben pancsolni, és most eszembe jutott még a Superhot is. Mert bizony egy hiba, mindegy, melyik térfelen történik ez, halálos tud lenni. Úgyhogy a kreatívabb játékmenetnek is professzionálisnak kell lennie, és az esetlegesen felmerülő frusztráció távol tarthatja a türelemhiányos egyéneket. Pedig nem kellene. A különleges képességeket se felejtsük el (pl. egy egyenes vonalban leszedhetünk mindent és mindenkit – innen a Dishonored-gondolat, mert ez is ilyen blinkes), de egy hullámmal a lövedékeket is eltaszíthatjuk magunktól.

Ezek alkalmazása a megfontoltság helyett inkább a gyors döntéshozatalban élenjárókat preferálja. És mi lehet még negatívum? Hm… talán a történet nem lesz annyira előtérben, mint gondolnánk, pedig abban is vannak fordulatok. Akár ránk erőltetettnek is tűnhet a sztori, mert nincs annyira háttérben, mint ahogy a Superhotban. És bár korábban már említettem, most is ki kell hangsúlyoznom: nem mindenkinek tudnám ajánlani a Ghostrunnert, mert rövid úton a torkunkat szorongathatja. Szóval íme a soundtrack, amit érdemes meghallgatni.

9

Idén nálam egy játék végzett egy kilencessel, a Disco Elysium. Itt talán túlértékelem a Ghostrunnert, de szerintem megérdemli a pontszámot, mert bár tényleg vannak hibái, egy olyan játékról beszélhetünk, ami szembe mer menni a napjaink szánalmas AAA, AAAA (copyright by Ubisoft) trendjeivel. Ez a játék jó. Jó nehéz. Jó frusztráló. Jó. Talán kilencfelet is rávágtam volna, ha egy kicsit hosszabb lett volna, mert talán ezzel kapcsolatban is vannak hiányosságai… de, akinek nem megy, ez nem fog feltűnni jó ideig.

A Nintendo Switch-re ez tökéletes lesz, igen, lesz, mert azt elhalasztották novemberre, mindenhol másutt már kinn van. A Ghostrunner az, aki a maga útját járja és nagy ívben tesz mindenre és mindenkire, mert elvégzi a dolgát, de többet nem.

-V-

Sziasztok! Kérjük, támogassátok a theGeek.hu oldalt a Patreonon, hogy fennmaradhasson, függetlenül, napi hírekkel és tesztekkel, a Patron adományozó rendszerén keresztül! Köszönjük! theGeek csapata
Become a Patron!

A játékot a KonzolKirály.hu webáruház bocsátotta rendelkezésünkre!

Kiadó: 505 Games, All In! Games

Fejlesztő: One More Level, 3D Realms, Slipgate Ironworks

Stílus: Cyberpunk parkourkard

Megjelenés: 2020. október 27.