SPOTIFY – Amikor csak rádiót hallgatok, és meghallom a hangját, azon töröm a fejem, hogy vajon mi lehet a különbség azon dalok között, amiket dalszövegíróként másoknak passzol át, és azok között, amiket saját magának megtart. Még soha nem sikerült rájönnöm, mert az már jó előre lejegyezhető, hogy mind azok a számok, amiket a már jól ismert előadóknak ad, (Guetta, Rihanna, Beyonce stb.) mind pedig azok, amik végül az ő neve alatt, az ő saját hangjával nyernek kiteljesedést mind-mind nagyon jók. Legalábbis a szöveget illetően.

Sia Kate Isobelle Furier (de szép neved van neked is…) Ausztráliából származik, és karrierjét a 90-es években kezdte, mint lokál énekes. Méghozzá nem is a szokványos fajta. Egy bandában, a Crisp-ben énekelt minden este a bárokban, hogy elkápráztassa közönségét. Mára addig fejlődött, hogy 2014-ben sikerült kiadnia új stúdió albumát, az 1000 Forms of Feart, ami egy korrektre sikerült alkotás a hölgytől. Legfőképp, ha ide előre már ki is emeljük az album legkiemelkedőbb dalát az Elastic Hurts-t, ami a legjobban példázza azt, hogy mire is képes Sia szólóban, egy olyan dallal, amit neki írtak. Ha a többi nem is, de ez a dal slágerré válik.

Énekesek útja

Sia egy régi formulát követ stílusával amit előtte már rengetegen használtak arra, hogy könnyebben megkaparintsák a hallgatóik érdeklődését, figyelmét. Ez nem más, mint a pop-zene tánccal való vegyítése, ami ugyan a hallgatóknak nem közvetlenül jön át, viszont mindazoknak, akik videó-klip formájában kerítik elő a dalokat, vagy akik vannak olyan szerencsések, hogy egy élő szereplésén részt vehessenek Sia-nak azok bizonyára érezni fogják a különbséget, a csak hallgatott, és a hallgatott- és látott dalok között. Ez egy erős formula, amit nem véletlenül használ a nagyobb nevek java része is, ezáltal mindig eszembe jut, hogy Sia honnan indult, és pontosan hova is ért. Ez pedig mosolygásra késztet mindig. Miért?

Hosszú út hazáig

Mikor elkezdte a karrierjét és lokálokban énekelt a bandájával minden próbálkozásuk a hírnévre meghiúsult. Amit kínáltak nem volt elegendő ahhoz, hogy kinőjék saját magukat, és egy ismert csapattá válhassanak, de Sia nem adta fel az elképzeléseit. Elkezdett dalszövegíróként munkálkodni, és olyan nagy neveknek adta a megírt dalokat, mint Rihanna vagy éppen Beyonce, akik aztán híressé tették ezen alkotásokat.

Ezáltal vált Sia nagynevű dalszövegíróvá a pop-kultúrában. Mikor pedig már a neve ismerté vált, újra nekieshetett az énekesi formulának, ami az ismeretsége segítségével már sikerre is vitte őt. Ez az, ami megmosolyogtat. A harc, a küzdelem, majd végül a kiérdemelt eredmény.

Robbanásra készülve

Az album egy elképesztően jó hangulattal rendelkezik, amit imádni fognak azok az emberek, akik szeretik a műfajt. A hangzásával képes táncra perdíteni akárhányszor csak meghallod a dalokat. Mialatt a világ nem vette észre Sia-t, ő szépen csendben, lassacskán kinőtte magát és megérdemli, hogy az ismertebb nevek mellett emlegessük. Meg merem kockáztatni, hogy az 1000 Forms of Fear megelőzi minőségben Rihanna legutolsó albumát, mind hangulatban, mind pedig a későbbiekben elért sikerekben. Ez pedig nem kis eredmény egy bárénekestől nem?

Elegendő vajon?

Sajnos az egyetlen kiemelt dalon kívül, nincs is több említésre méltó az albumban. Ugyan mind korrekt dalok, jó hangzással, remek dallamokkal viszont egyik sem slágergyanús. Ez az album csupán arra lesz jó (legalábbis az előadó számára), hogy megmutassa a világnak, hogy mire is képes, és hogy látjuk még egyszer a toplisták élén. Azt tudom mondani, hogy az új album megér egy misét, ugyan akkor sem veszítünk sokat, hogy ha ezt kihagyjuk. A rádió az Elastic Hurts-t játssza, így a lényeggel így is – úgy is találkozunk majd.

-Kese-