VÉLEMÉNY – Üdvözlet a második éves PlayStation Experience-en. Ezúttal mindenki megtudhatja, hogy mire számíthat a PlayStation 4-es konzollal a közel, és kissé távolabbi jövőben. Így beszéljünk kicsit a jövőről, mik azok a dolgok, amik már az ajtón kopogtatnak.
Az idei PlayStation Experience egy igencsak vegyes felhozatallal bírt, játékokat jelentettek be jobbra, és balra, viszont többségük semmilyen hatást nem gyakorolt a közönségre. (Többségük.) A Sony a 30 milliós eladást követően úgy tűnik, némileg túlságosan is magabiztos lett.
Ez nem is lenne baj, mivel fontos a magabiztosság, viszont van egy pont, ahol az ember már többet várna, az Uncharted 4-en, a Final Fantasy VII remake-en, és a virtuális valósággal kapcsolatos bejelentéseken túl. Ne értsetek félre, a PlayStation Experience alatt, volt egy-két igazán figyelemre méltó bejelentés, viszont ezek java része megmarad keleten. Úgy tűnik jövőre, Japánon lesz a hangsúly, a Sony háza táján.
Hullott az Indie, akár az eső
Nincs problémám a középkategóriás programokkal; volt néhány ügyesen lekreált alkotás az előző generációban, gondoljunk csak a Saboteur-ra, a Dark Sector-ra, vagy éppen a Singularity-re. Ezek mellől persze a Wet, Bayonetta, Vanquish címek sem lóghatnak ki, viszont ki gondolta volna, hogy a kurrens generációt a következő időszakokban, leginkább az indie fog jellemezni?
A Sony úgy döntött, hogy a Show-t némi Uncharted-el nyitja, aztán pedig ránkzúdítja azt a rengeteg (azt hiszem hírdetést) a közelgő játékokról, amiknek egy része már egy jó ideje landolt PC-n. Az Indie játékok többsége persze nem agyonpixelezett grafikával jön, és nem is csak sétáló szimulátort láthattunk (HELLO FIREWATCH, kérlek, TAKARODJ!), viszont java részük csupán már megjelent alkotások, mint az Alienation, ami még mindig a Helldivers-re emlékeztet. Nem rosz, de hogy a fenébe gondolhatják, hogy erre fogjuk használni, a 8 magos konzolt?
Azután, hogy mindezt sikeresen lenyomták a torkunkon, és kaptunk egy bejátszást az Uncharted-ből, a Sony rengeteget mesélt nekünk arról, (kb 10 percet, vagy többet) hogy mennyire is király az, hogy a PlayStation 4 konzoltulajdonosok kapják meg először a Black Ops 3 DLC-jét… Örülünk?
P.S.: Pár érdekes pillanat következett a Battlefront-ból. (Nehogy elfelejtsük megvásárolni a Season Pass-t.)
A Nyugat elbukott
Miközben a cikket írtam, többször is vissza kellett nézzem a felvételt az eseményről, mivel az infók hamar feledhetők voltak számomra. Nem azért, mert annyira rossz volt, csupán úgy éreztem, hogy a nyugati kiadók hanyagolják mind az eseményt, mind engem. Jóval többet vártam annál, mint, hogy megtömjék a fejemet indie információkkal, indie fejlesztőkkel és olyan produktumokkal, mint amilyen a Head Lander (70-es évekbeli sci-fi paródia), így az érdeklődésem egy óra alatt semmivé vált.
Ezt követően megtekinthettük a Battleborn-t, ami egész jól nézett ki (úgy tűnik Randy Pitchford nem áll neki még egy Borderlands játéknak, egyelőre), és végül… Igen, maga Tim Schaffer vette át a színpadot, hogy bejelentsen valami nagyon fontosat. Talán bejelenti a Brutal Legend 2-t? Esetleg egy új IP-t? NEM… Csupán érkezik a Tentacle HD PS4-re (és természetesen, minden más platformra). Ennél rosszabb már nem is lehetett volna… Vagy mégis?
Persze, hogy lehet! Ezek után 13 percen keresztül bámulhattuk a PS move-ot, egy vicces headset-tel, és hallgathattuk az igét; “Ez less a legjobb módja az új játékok használatának!” (Ja és persze; “Ehhez csak pár száz dollárral kell többet fizetni!”) Következő! Ahogy folytatódott a show, betekintést nyerhettünk a Destiny-be, és a Taken King-hez érkező új tartalmakba.
Következett az érvágás, a Rachet and Clank újraírt, cenzúrázott egyvelege, amire azért volt szükség, hogy a cucc összhangba kerüljön a filmmel. Ennek is annyira örülhettünk…
És jött a legnagyobb bűn! Sony bemutatta a Santa Monica-I studio új, atom-pixeles zombie-taxis játékát. Ha valaha volt egy pont, ahol azon kezdtem el gondolkozni, hogy a Microsoft többet tudna nyújtani… Ezek után könnyedén leírhattam volna az egész konferenciát, viszont a Sony elkezdte prezentálni azokat a programokat, amik Japánban látnak napvilágot. Ez némileg reménysugárként szolgált számomra.
Istenem! Ezek új játékok!
NiOh, a japán szamuráj-démon játékát a Team Ninja hozta, miután pedig átestünk egy kicsit szaggató (remélhetőleg ezen még vasalnak kicsit…) de informatív Final Fantasy VII gameplay-en, betekintést nyerhettünk a Ni No Kuni folytatásába.
A legnagyobb sokk, akkor ért, mikor bejelentették, hogy visszatér a PS exkluzív frenchise, ami kicsit az Xbox felé kódorgott eddig, az ACE COMBAT! Igen, végre a széria, amit mind imádtunk, ami már anno is remekül nézett ki, visszatér a PlayStation-re. Sokkal több nem derült ki, csupán még az, hogy ez a program is megkapja a VR támogatást, és sci-fisebb less, mint az Assault Horizon volt.
Kirívó problémák
Ugyan mindez csupán egy apró része az egésznek, viszont engem nem sikerült megfognia. Voltak játékok, amik ígéretesnek tűntek (Shadow of the Beast, Alienation, Nioh), de most már igazán belefáradtam a sok remake-be, és csodálkozom azon, hogy 2016 nem sok mással kecsegtet, mint: remake, remake, folytatás, folytatás, HD remake, még több PS2 játék, és talán egy új exkluzív játék.
A PlayStaton 4 továbbra is győzelemre áll a konzolok versenyén, viszont az, hogy ennyivel nagyobb hangsúlyt fordítanak Japánra, esetlegesen elidegenítheti a nyugati rajongókat a konzoltól. A kérdés csak az maradt, hogy vajon képes lesz-e, összekapni magát a Sony a 2016-os E3-omra, vagy magabiztosságában úgy érzi majd, hogy elhanyagolhat minket, és a fókuszt továbbra is Japánra helyezi. Viszont arra, hogy ez a kérdés választ kapjon, még sokat kell várnunk.
-Dante-