SPOTIFY – A legújabb Assassin’s Creed trailerben is feltűnő hip-hop előadó legutóbb megjelent albuma, a The Life of Pablo minden kritikusnak feladta a leckét. Már a lemez nyitódala, az Ultralight Beam is egy tradícióromboló, az előadó stílusától egyáltalán nem megszokott irányzatot vett, és a dal hangulata, dallamvilága és Mr. West dalszövege csakhamar kiborította a bilit mindenkinél. Az instrumental valami elképesztő, a fel-feljövő „halleluja” pedig egy epikus atmoszférát kölcsönöz a nyitánynak.

Ahogy pedig haladunk előre, úgy épül tovább a kezdő dal által lefektetett alap, amely végül minden stílusrajongónak otthonául szolgál majd a közeljövőben. Az albumon szereplő több dalban is visszaköszön egy rég elhagyott technika, az Auto Tune effect, amitől Kanye West hangja még elképesztőbbé válik, mikor szövegel. Továbbá hirtelen váltások jellemzik a lemezt, amelyeket bizonyára arra szántak, hogy kihangsúlyozzanak egy-egy elemet, viszont sajnos amíg a The Life of Pablo-ba bevitt legtöbb ötlet remekül, vagy legalábbis teljes mértékig korrektül képes működni, addig ezek a hirtelen ütem-dallam-hangulat váltakozások felborítják a rendet és kaotikussá teszik a produkciót.

„10000 XP achieved”

Robbanásra kész instruk várják mindazokat, akik Kanye West legutóbbi lemeze, a The Life of Pablo mellett döntenek. A késő 2000-es évek trendjeiből táplálkozó bass hangok, az effektek és a talán korát is megelőző magasabb dallamok harmóniája a legtöbbször megszakíthatatlanul törnek előre a dobhártyáink felé. (Persze a már megemlített „audio szenzitív epilepsziás rohamba” kergető váratlan – a legtöbbször oda sem illő – hangulati és ütemi váltásoktól eltekintve.)

A dalok felhozatala érdekes, és az összetákolt vázat sikeresen töltötték fel aktuális tartalmakkal. A szövegek egy cseppet sem üresek, minden dalnak megvan a maga mondanivalója, és pont ettől válik a The Life of Pablo az elmúlt 5 év egyik legjobbra sikeredett hip-hop lemezévé. A maga hibáival együtt szerethető, érdekes. Hatalmas negatívum azonban, hogy a műfaj sajátossága – talán a hip-hop esetében a legjobban -, hogy a pop zenével ellentétben nem egy olyan világba kalauzolja el a hallgatót ahova az könnyedén beilleszthetné saját magát.

Kanye sokkal inkább önmagáért, saját magáról énekel, miközben rengeteg – sajnos elég nagy közhelyként megfogalmazott – aktualitást is megfogalmaz. Ez azért jelent gondot, mert az aktualitások arra késztetnek minket, hogy a dalok „főhősét” saját magunkkal helyettesítsük be, hogy megéljük azt amit ő, végül viszont minden alkalommal pofán csap minket és realizáltatja velünk, hogy ez Kanye-el történt, Kanye gondolata, Kanye meséje és nekünk a világon semmi közünk hozzá.

Ha azt kellene megfejteni, hogy a kontrasztosan egymáshoz álló „Kanye-feat-actuality” koncepció miért is működik olyan jól a lemezen, mint amennyire, én azt mondanám, hogy azért, mert mélyen a felkerült dalok felszínes hangzásvilága alatt a nosztalgiánkra igyekszik hatni a lemez. Ezt a hangeffektekkel, a „hőskori” hip-hop, disco alkotásokból ismerősnek tetsző dallamokkal és bejátszásokkal éri el. Tudatosan befolyásol minket, ami ebben az esetben persze egyáltalán nem probléma, mert egy élvezhető alkotásokat összegyűjtő albumot kapunk.

„Leveled up!”

Nem árt tudni, hogy a The Life of Pablo-nak egy elég érdekes, inkább a bulvárra tartozó háttértörténete van. Egy olyan háború terméke ez, amit az előadó Whiz Khalifa-val vívott a szociális hálózatokon, legfőképpen a Twitter-en. Hogy ki nyeri a csatát az majd akkor derül ki, mikor a Halálos Iramban 6 főcímdalának előadója végre reagál a The Life of Pablo-ra. De még mielőtt a konkurens előadó nagyon elbízhatná magát jobb, ha tudja, hogy a 2016-os évre még egy Kanye debüt várható, méghozzá a Turbo Grafx 16 címen.

Azt már most elmondhatjuk, hogy Kanye West a 2016-os évet ezzel remekül indította. Minden tekintetben egy új szintre lépett, a fejlődés messziről virít a legutolsó megjelenéseihez viszonyítva. Tekintve pedig azt, hogy a Kanye-hez hasonlóan már jó ideje a zenei iparban tevékenykedő előadók jó része, már képtelen újat mutatni, elmondhatjuk, hogy Mr. West ezen a téren is kilóg a sorból. Hála a magasságosnak.

-Kese-