VÉLEMÉNY – MINDEN NAP frissítjük majd ezt a cikket – méghozzá napi két játékkal – amely nem másról, mint a 2016-ös TOP 10 címeiről szól. 2016 vajon jó év volt? Melyek voltak az idei év legütősebb címei? És melyek érdemlik meg, hogy a TOP 10-be bekerüljenek? Íme, a mi véleményünk – ti máshogy gondoljátok? Osszátok meg a kommentárokban!
Az idei év felhozatala rendkívül erős volt, viszont olyan nagyon nagy meglepetésről talán nem beszélhetünk. Az év végén érkezett a már nagyon várt PlayStation VR és PlayStation 4 erősebb verziója, melyet PS4 Neo kódnévről PS4 Pro-ra kereszteltek át. A karácsonyi eladások hiányában még nem vagyunk biztosak benne, de egyelőre úgy tűnik, hogy a PS4 Pro sokkal nagyobb siker, mint a PSVR…
Ami a játékokat illeti: íme az éves toptízes listánk, melyet napont frissítünk újabb és újabb címekkel!
10. Far Cry Primal (Ubisoft, Ubisoft Montreal)
„Miután modern kommandósként annyi ellenséget géppuskáztunk már szét a modern Far Cry epizódokban, végre kipróbálhatjuk, milyen is, amikor kőkorszaki íjakkal, lándzsákkal és kőbaltákkal esünk neki az ellenségnek. A Far Cry Primalban ősemberek és ősasszonyok járják a civilizálatlan földet, paleót vacsorálnak, és közben igyekeznek elkerülni, hogy éppen ők legyenek a kardfogú tigrisek vacsorái. Nem kell persze aggódni: ez a játék is igazi Far Cry cím, tehát a mamutvadászaton és más egzotikus állatok hajkurászásán túl azért más ősembereket is öldökölni fogunk.
Le sem tagadhatná a játék a szokás open world Far Cry elemeket, de ezért azt el kell ismerni, hogy sok tekintetben javult, finomodott ez a rész. A skillek nagy része tényleg jól kidolgozott, és a játék valóban jól adagolja fokozatosan azokat az egyre izgalmasabb képességeket, amelyek révén igazi kőkorszaki terminátorrá válik hősünk.”
A teljes tesztet itt olvashatjátok.
9. Dishonored 2 (Bethesda, Arkane Studios)
„Négy évvel ezelőtt egy maszkos gyilkos, Corvo Attano belopakodott a HD képernyőnkre, hogy ellopja koronáját egy másik fantasy hősnek: Garrettnek a Thief játékokból. A francia Arcane Studios első Dishonored játéka szép sikert aratott és az utána következő Thief játék is képtelen volt visszaszerezni az elhódított első helyet. No de térjünk vissza a jelenbe: végre megérkezett a második rész, melyben Corvo Attano mellett a lányát, az időközben felcseperedett Emily Kaldwint is irányíthatjuk. Az alma pedig nem esett messze a fájától…
A Dishonored 2 negatívumai ellenére is egy igazán hangulatos steampunk játék, nagyszerűen kidolgozott játékmenettel, érdekes karakterekkel. A 2014-es Thief labdába sem rúg mellette, köszönőviszonyban sincsenek, egyértelműen megtartotta tehát koronáját az Arcane Studios csapatának újabb játéka is. Bár persze nem kívánunk rosszat Emily-nek és Corvónak, de csak remélni tudjuk, hogy a sorozat ezen a ponton nem áll meg és legalább trilógia lesz belőle.”
A teljes tesztet itt olvashatjátok el.
8. The Last Guardian (Sony Interactive Entertainment, SIE Japan Studio)
„Majdnem tízévnyi fejlesztés után Ueda Fumito epikus játéka végre-valahára megérkezett. A The Last Guardian nem is egy, hanem „másfél” konzolgenerációt hagyott ki, lévén hároméves életciklusa után most már a 2013-ban megjelent PlayStation 4 is kezd kiöregedni, szép lassan átadva a helyét az izmosabb PS4 Pro-nak. Az igazi kérdése számunkra azonban az, hogy a The Last Guardian vajon tényleg az az igazi mestermunka, amire mindenki annyira vágyott oly hosszú időn át?
Akár igazi videojátékos „ínyenc” vagy, aki végre-valahára valami művészi élményre vágyik, akár csak valami eredetit szeretnél a tucat-FPS-ek és TPS-ek garmadái után, a The Last Guardian egyszerűen kihagyhatatlan élmény, egy fantasztikus út, amelyet bizony sok frusztráció is fog kísérni.”
A teljes tesztet itt olvashatjátok el.
7. Deus Ex: Mankind Divided (Square, Nixxes Software, Eidos Montreal)
„Tizenhat évvel ezelőtt jelent meg a Deus Ex, a híres cyberpunk FPS nézetű RPG legelső része, majd egy eléggé felejthető folytatás követte három évre rá: a Deus Ex Invisible War. Nyolc évet kellett várni egy újabb Deus Ex részre: a 2011-es Human Revolution nemcsak kiköszörülte a másik rész okozta csorbát, hanem egyszerre volt egyedi, eredeti ötleteket felvonultató alkotás is, illetve egy olyan cím is, amely méltóvá vált a Deus Ex régi, 2000-es hírnevéhez. Gyorsan halad az idő, már a Human Revolution óta is öt év telt el, most viszont Adam Jensen végre visszatért az eggyel újabb generációra készült Mankind Dividedben – direkt folytatásaként a Human Revolutionnek.
Összességében nagyon rendben van ez a Deus Ex rész is, bár a kilencven feletti pontszámot azért (a fentiek tükrében) nálunk nem haladta meg. Egy kiváló, emlékezetes szerepjáték kisebb-nagyobb hiányosságokkal, amelyet a műfaj rajongóinak mindenképpen csak ajánlani tudok.”
A teljes tesztet itt olvashatjátok el.
6. Battlefield 1 (DICE/EA)
„Száz éve történt, mégis, az első világháború az emberiség történelmére most is óriási hatással bír. Mindkét oldal hatalmas veszteségeket szenvedett el, geopolitikai szempontból pedig olyan változásokat és olyan fokú megosztottságot okozott egész Európában, amelyet ugye pont nekünk nem kell kihangsúlyozni. Mivel a leggátlástalanabbak nem a harctéren küzdő katonák voltak, hanem – minden országban és minden mindkét oldalon – azok a politikusok és hadvezérek, akik vélt és valós érdekeik miatt nemcsak a halálba küldték seregeiket, hanem el is odázták a háborút, nem volt könnyű munka tehát az első nagy világégésből politikailag korrekt játékot készíteni.
Nagyon nehéz volt számomra ezt a játékot értékelni, lévén én a történet-orientált, egyjátékos módra kihegyezett címeket szeretem és bár tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy a Battlefield-sorozat nem erről szól, mégis reménykedtem, hogy a témának hála ezúttal a DICE ezen a téren is alkot valami értékelhetőt. Sajnos erről szó sincs: az egyjátékos mód minden várakozásomat alulmúlta.
Ugyanakkor azt el kell ismernem, hogy többjátékos rész rendkívül hangulatos és a készítők minden tudásokat belesűrítették. Végső soron a legtöbben ezért vesznek Battlefieldet és ez alól a Battlefield 1 sem kivétel.”
A teljes tesztet itt olvashatjátok el.
5. Doom (Bethesda, id Software)
„Gondolom a DOOM, mint videójáték senkinek nem ismeretlen fogalom. Ez az a játék, ami a Wolfenstein átütő sikere után, gyakorlatilag megjelenését követve évekre lefektette az FPS műfaj alappilléreit, hiszen akkoriban minden eleme a játéknak korszakalkotó volt. Sajnos hiába volt szintén forradalmi a 2004-es DOOM 3, a hardcore rajongók nem rajongtak az új horror légkörért és a visszafogottabb tempójú akcióért sem. 12 év hosszú várakozás után most pedig itt az új DOOM … én pedig ennél boldogabb nem is tudom, hogyan lehetnék.
Összességében kimagaslóan jó játéknak tartom a DOOM-ot… és nem csak a neve miatt, hanem az miatt az alázat miatt, ahogy a készítők megcsinálták ezt a játékot. Akiknek élénken élnek az emlékei milliónyi apró részletben fog tudni elveszni. Biztos vagyok benne, hogy nem kis rajongók csinálhatták ezt a címet, mert habár van egy-két apróbb hiányosság (ctf mód hol van?!), de összességében ez a legkorrektebb „reboot”, amit láttam a Prince of Persia Sands of Time Trilogy óta.”
-Sonny Calavera-
A teljes tesztet itt olvashatjátok el!
4. Call of Duty: Infinite Warfare (Activision, Infinity Ward)
„Miközben a Battlefield 1 a száz évvel ezelőtti világháború múltjába tekint vissza, addig az Activision és az Infinity Ward folytatták a jövőbeli harcok sorozatát. Hogy ez mennyire volt bölcs döntés ez, vagy sem azt majd a végleges eladások bizonyítják. Az viszont biztos, hogy a korábban leginkább a multiplayerre kihegyezett „COD” egyjátékos hadjáratával ezúttal a fejlesztők az Infite Warfare-el olyat tett le az asztalra, amely talán a legkiemelkedőbb az egész sorozatban.
OK, a futurisztikus, sci-fi környezet talán sokak számára visszatetsző, illetve ez az „ellendrukk” sem tett túl jót az előrendeléseknek, de aki ad az Infinite Warfare-nek egy esélyt, az nem fogja megbánni. Egyértelműen jó ötlet volt az Activisiontől, hogy hagy időt a stúdiónak, hogy elég időt dolgozzanak a címeiken és ne kelljen ezeket összecsapni. Az is pozitívum, hogy hagyta az anyacég az Infinity Wardot, hogy rizikót is vállaljon, új játékelemeket is beleépítve a legújabb részbe, mint például az űrhajós csata, ami számomra rendkívül feldobta a játékot.
Bár az FPS piac így év végére már megint elképesztően „túlterhelt” (beleértve a régi címek remastereit is), szerintem az Infinite Warfare a legjobbak között szerepel – mindenképpen jobb, mint a szingliben rendkívül harmatos Battlefield 1. Nekem egyértelműen a kedvenc COD-om, nagyszerű változatos hadjárattal, jól kidolgozott univerzummal, helyenként – pont a megfelelő mértékben komor – elsőrangú sztorival és olyan új elemekkel, amelyek tényleg feldobják a régi COD receptet. Úgy látszik, a 13-as itt szerencsés szám volt!”
A teljes tesztet itt olvashatjátok el.
3. Final Fantasy XV (Square Enix, Square Enix)
„90 óra játékidő és a végigjátszás után, bátran állíthatom, hogy az oly sok éven keresztül fejlesztett JRPG kellemes perceket okozott számomra. Noha nem lett tökéletes darab, de a sorozat és a stílus kedvelőinek kötelezően ajánlott.
A Final Fantasy XV még egy-két helyen javításra szorul, de ennek ellenére végre egy olyan élvezhető játékot kapunk, ami ugyan nem dönti le a hetedik részt a trónról, de mégis méltón emeli ki a számozott sorozatot abból a mederből, melybe a XIII rész után süllyedni kezdett. Egy jól megérdemelt szabadság kijár a fejlesztőknek, hiszen látszik rajta a sok és aprólékos munka.”
-Parzifal-
A teljes tesztet itt olvashatjátok el.
2. Ratchet & Clank (Sony Interactive Entertainment, Insomniac Games)
„A Ratchet & Clank több lett, mint egy reboot, több mint egy remake, jobb bármilyen remastered verziónál, ugyanis ez a játék többet ad a játékosok számára mint egy HD-s köntöst régi kedvencéhez. A Ratchet and Clank visszatérésével felmerül a kérdés, hogy megéri-e újfent belevetni magunkat a duó őrületes kalandjaiba, vagy esetleg ki kéne hagynunk ezt az alkotást?
Remek sci-fi játék, ami olyan élményt nyújt, ami 2016-ra nem igen volt a későbbiekben jellemző. Minden korosztálynak bátran merem ajánlani, a kicsi gyerekektől kezdve a már öregedő rajongókig.”
-Dante-
A teljes tesztet itt olvashatjátok el.
1. Uncharted 4: A Thief’s End (Sony Interactive Entertainment, Naughty Dog)
„Játékos, és újságírói karrieremnek 25.-ik évében végre ténylegesen elmondhatom azt, hogy egy játék a végletekig lenyűgözött, méghozzá nem más, mint a Naughty Dog negyedik Uncharted kalandja. Egy epikus történet két testvérről és az utolsó kincsvadászatról, hajmeresztő akciójelenetekkel és lövöldözéssel, melyek szégyenbe hozhatnák a legnevesebb “álomgyári” filmeket is, továbbá lélegzetelállító grafikával, zseniális környezettel és karakterekkel, melyektől elfelejted azt a tényt, hogy egy videójátékot látsz a képernyőn és nem egy élőszereplős filmet.
Hogy összefoglaljuk: mit ért el a Naughty Dog az Uncharted 4-el?: tiszta Hollywood-I moziélményt szolgáltat egy videójátékban. Napjaink játékainak világában, mikor minden más cég elvész a saját nyitott világában, az Uncharted 4: A Thief’s End bebizonyítja, hogy a professzionális elmesélés és tökéletes design még akkor is elviszi a pálmát, hogy ha azt egy lineáris világba építik bele – legalábbis, ha egy profi fejlesztőcsapat készíti azt.”
A teljes tesztet itt olvashatjátok el.
-Badsector-
