Menu

Új stúdiót alapított a Dead or Alive alkotója

Tomonobu Itagaki saját maga után nevezte el az Itagaki Games-et, ami akár a Microsoft általi felvásárlástól sem zárkóznak el.

Az új stúdió megnyitásáról Itagaki a Facebook-oldalán beszélt, és itt közzé is tett egy interjút, amit a Bloomberg készített vele, és az Xbox 20. évfordulójára készített írásból bár kimaradt az interjú, a Bloomberg engedélyezte neki az interjú publikálását. Mivel ez egy kiadós terjedelmű interjú, igyekszünk összefoglalni, hogy miről volt szó benne.

Itagaki kb. 13 hónappal az első Xbox megjelenése előtt, a prototípus felépítése után ismerkedett meg a Microsofttal, ami japán stúdiókkal, és így a Tecmóval is beszélni akart. Szerintük ő képes lett volna egy olyan játék létrehozására, ami kihasználja az Xbox teljes képességét. Ez rövid időtartam volt, de ehhez hozzászokott. Fejlesztőként és parancsnokként is tevékenykedik, így minden erőforrását a játék (el is tudjuk mondani, hogy mi: Dead or Alive 3) fejlesztésére szánta.

Itagaki üdvözölte a Microsoft játékipari belépőjét (akkor több hardvergyártó is volt – NEC, SEGA, stb.), mert addig egy operációs rendszerrel foglalkozó cégként kezelte a redmondiakat, és érdeklődött az ő hardveres/ipari nézeteik iránt. Seamus Blackleyvel, az Xbox tervezőjével mindenféle papír nélkül beszélgetett el a konzol képességeiről (és mivel az Xbox 6-8-szor erősebb volt a PlayStation 2-nél szerinte, nem volt kérdéses, hogy vállalkozik „a világ legjobb verekedős játékának” megalkotására). Mivel sok emberrel találkozott, jó emberismerővé vált, és így fel tudta ismerni, hogy pl. Blackley igazat mondott-e vagy sem. Tetszett neki, hogy ha valamire nem kapott választ, Blackley megígérte neki, hogy mihamarabb válaszol neki, miután Amerikába visszatérve utánajárt a kérdéses témának.

A Microsoft szerinte más attitűddel rendelkezett a hardver iránt, mint amit a Sony és a Nintendo képviselt (ők ugyanis egyedi chipekkel és architektúrákkal próbálkoztak), mivel már létező komponensekből rakta össze valamit, de ezért sok japán videojátékos cég egy PC-nek tekintette az Xboxot. Ezt a vonulatot ma már a PlayStation is követi, és Itagaki mind a két cégnek a lehető legjobbakat kívánja. Blackley pedig Itagakit hetente felkereste a fejleményekről érdeklődve, de Itagaki azt mondta, hogy három hónap alatt valósíthat meg valami felmutatható eredményt. de kiemelte, hogy Blackley mindig is mondta: ha bármilyen baj lenne, őt bármikor fel lehet keresni, és egy esetben ő a Dead or Alive 3 elfogadtatási folyamatának (ez nem egyenlő a minőségellenőrzéssel!) gyorsításában közben járt. Ezért Itagaki azt mondta, hogy kényelmes volt az Xbox csapatával dolgozni. Blackley mellett megnevezett pár embert még (Ed Fries, Kevin Bachus, Robbie Bach, George Peckham – vele golfozni is szeretett), és ő kéthavonta repült ki Redmondba, ahol sok eszközt és támogatást kapott a fejlesztés meggyorsítása céljából.

A Halo-t kétszer láthatta a megjelenés előtt, és Itagaki aggódott a frame rate miatt, ám Blackley azt mondta, hogy ne aggódjon, ő foglalkozzon a saját dolgával, a Halo: Combat Evolved pedig végül remek lett. Blackley-t a végeredmény érdekelte, így nem biztos, hogy a Microsoft megértette a japán fejlesztési elveket. Ha pedig a MS udvariatlan volt egyes japán fejlesztők felé, az csak az ázsiai felek viselkedése miatt lehetett. Itagaki magát géporientáltnak nevezi, de szerinte sok fejlesztő az üzleti érdekeket tekintette elsődlegesnek, így ezért nem csoda, ha a Microsoft nem volt boldog, ha elsőként azt a kérdést kapta egyes japán stúdióktól, hogy nekik mi hasznuk van ebből, és hogy a Microsoft mit tehet értük.

Szerinte üdvözlendő és természetes, hogy egy amerikai cég is belépett az akkor főleg japánok által uralt játékiparba. Itagaki mindegyik konzolt egy harci repülőgépnek nevezte – mindegyiknek van egyedisége. Az egyik például lehet gyors, de nem tud magával sok rakétát elvinni, és rossz lenne, ha csak egyetlen repülő lenne a világon. Ő azért fogadott az Xboxra, mert erősebb volt, és hamarabb a piacra jöhetett (ez ugyebár nem valósult meg – a PS2 előbb lépett a játékosok elé). Blackleyre visszatérve elmesélte, hogy egyszer azért hívta őt fel, mert „gépfegyvert ragadva menne az Nvidiához”, mert a GPU a megígért 250 MHz helyett csak 225-ön futott, és eleinte Itagaki kritikáját (az Xbox első kontrollere kicsi gombokkal rendelkezett, a lenyomás után nem álltak vissza eredeti állapotukra, és a kezelhetőség sem volt jó) nem értette meg, de Itagaki megmutatta neki, hogy mire gondolt – a kezébe nyomta a kontrollert, és arra kérte, hogy csak egy gombot nyomkodjon. Blackley nagy kezei pedig nem tudták a gombot megfelelően nyomni. (Kiemelte még, hogy az Xbox nagy volt, és hosszú volt a kábele, de ez az amerikai-japán otthonbeli különbségek miatt volt csak fura; Japánban kisebb terület áll rendelkezésre.)

A Dead or Alive 3-ból több mint 2 millió példány kelt el, de Japánban gondok voltak. Fél millió Xboxot terveztek oda, és 262 ezer rendelést kaptak a forgalmazók, miközben csak negyedmillió jutott el a boltokba. A játékból 170-180 ezer kópia fogyott, de a maradékot kb. 6-700 forintnak megfelelő yenért értékesítették (a konzolhiány mellett), Itagaki pedig szomorú volt, hogy emiatt kapott negatív jelzőt a játéka. A japán fejlesztők pedig passzívan inkább kivárják, hogy először mi történik, és talán emiatt is ők eltávolodtak az Xboxtól, amit aztán a játékosok is magára hagytak. Ezen szerinte az változtathatott volna, ha a Microsoft az ígérete szerint fél millió Xboxot hoz el Japánba – akkor ma a piac máshogy festene. Az első Xbox japán rajtját hatalmas bukásnak kezeli.

Itagaki az utóbbi négy évben a fiatalabb fejlesztőket tanította, de most készen áll egy játék fejlesztésére. Ezért hozta létre az Itagaki Games-et – és az Xboxosok bízhatnak benne (különben nem vett volna részt az interjúban).  Ha a Microsoft ismét felkeresné őt, akkor ugyanúgy kérdésekkel nyitna, ahogy Blackley esetében is két évtizede. Megbízott benne, és ezért csinált egy évtizedig Xbox-exkluzív játékokat (Ninja Gaiden-reboot – ezek később máshol is megjelentek, de időzített exkluzivitás volt.) Tudja, hogy a Microsoft terjeszkedik, és ha felkeresi őt a cég, ő nem zárkózna el akár egy felvásárlástól sem.

A japán rocksztár tehát ismét a ringben van.

Forrás: Gematsu

Spread the love

https://smallseotools.com/

Kiemelt partnerünk: www.konzolkirály.hu