VÉLEMÉNY – A Covid-19, a klímaváltozás és az egyre forróbb ukrán-orosz háborús helyzet korának szorongásait semmi sem reprezentálja jobban, mint egy jó öreg filmes apokalipszis. No meg nemrég teszteltünk a Dying Light 2-őt és rövidesen kész a Horizon Forbidden West tesztünk is, szóval most igazán poszt-apokalipszis hangulatban vagyunk.

 

 

Az apokalipszis gondolata mindig is lenyűgözte az emberiséget, amiről az is tanúskodik, hogy a vallások beépítik eszkatológiájukba, a művészek pedig irodalmi eszközként használják. Csak logikus, hogy a legérzékletesebb művészeti médium, a mozi is felkarolja a műfajt, hogy tükrözze a kortárs félelmeket és aggodalmakat, egészen az 1916-os A világ vége című filmig visszamenőleg (amely maga is a Halley-üstökössel kapcsolatos aggodalmakra világított rá). A világméretű járványok és a klímaváltozás kataklizmikus hatásai felborítják mindennapjainkat, a világvége pedig jobban foglalkoztat minket, mint valaha, így csak így van értelme katalogizálni a tíz legjobb filmes apokalipszist.

Fontos lehet itt egy rövid fogalommeghatározás, figyelembe véve, hogy az emberi faj milyen sokféleképpen pusztult ki a filmvásznon. A zombi-mozi kulturálisan annyira elterjedt (és releváns), hogy joggal alkothatna saját rangsort; hasonlóképpen sok nagyszerű filmben szerepelnek világveszélyes katasztrófák, de nem tekinthetők kifejezetten apokaliptikusnak (ettől függetlenül egyetlen zombis filmet beleraktunk a listába). Végső soron a filmes apokalipszisek akkor a legerősebbek, ha képesek elsajátítani egy bizonyos hangnemet és érzelmi hatást kelteni. Ezek a filmek meggyőzően keltik a rettegés és a reménytelenség érzését a végünk kilátásba helyezésével kapcsolatban, és valóban megráznak és felkavarnak minket, de valahogy mégis hálásak vagyunk, hogy újra ebben a fényes, furcsa világban vagyunk, ahol még mindannyian élünk, és vannak lehetőségeink, legalábbis egyelőre.

Ezek az poszt-apokaliptikus filmek közül a legjobbak, rangsorolva.

 

 

10. Z világháború (2013)

 

A Z világháború Max Brook azonos című gyilkos ál-dokumentumregényének (és az 50 legjobb posztapokaliptikus könyv listánk 49. helyezettjének) nagyvászonra adaptált változata.

A film Gerry Lane-t, az ENSZ nyugdíjas nyomozóját követi (Brad Pitt alakítja), aki megpróbálja felkutatni a világ országait ijesztő ütemben elárasztó zombijárvány forrását. Bár a World War Z elég nagyot lép el Max Brook forrásanyagától, mégis sikerül izgalmas, nagy költségvetésű hollywoodi változata a klasszikus zombi-apokalipszis forgatókönyvének.

 

 

9. Az út (2009)

 

Cormac McCarthy hírhedten sivár és depressziós regénye alapján készült John Hillcoat Az út című filmje ugyanolyan kompromisszummentes és könyörtelen monokróm víziója az elpusztult földről és az azon navigálni próbáló apáról és fiáról. Viggo Mortensen karakterében van valami eredendően nemes, ahogyan a világvégével dacol, és az apai kötelék érzelmi visszhangja még sokáig az apokalipszis után is a nézőkben marad. Mortensen úgy döntött, hogy ahelyett, hogy tervezett szünetet tartana a színészkedésben, elvállalja „Az ember” szerepét, és a megerőltető rendszer után, amelynek a film kedvéért kitette a testét, két év színészi szünetet tartana.

Sokak szerint egyébként Az út ihlette az első The Last of Us játék sztoriját is.

 

 

8. A majmok bolygója (1968)

 

Amikor egy magányos űrhajós lezuhan egy idegen bolygón, azt reméli, hogy egy korábbi expedíció túlélőit találja a felszínen: ehelyett azonban egy félelmetes fajú érző lény fogságában találja magát. Az egyik leghíresebb poszt-apokaliptikus filmben elmesélt történetben az űrhajós felfedezi, hogy az emberiséget intelligens majmok civilizációja rabszolgasorba taszította – és a hazajutás nehezebb lesz, mint remélte.

A majmok bolygója fenomenális sikere folytatások és rebootok egész seregét szülte, és a franchise-ban még van élet. Legutóbb a 2011-es Rise of the Planet of the Apes vizsgálta meg a filmben szereplő szuperintelligens majmok eredetét. 2014-ben megjelent a folytatás (Dawn of the Planet of the Apes), és 2017-ben a War for the Planet of the Apes.

 

 

7. Menekülés New Yorkból (1981)

 

A mai Manhattan bűnözési problémái nem is tűnnek olyan rossznak John Carpenter klasszikus filmjének New Yorkjához képest.

Mivel az országban a bűnözés szintje elszabadult, Manhattan egész szigetét szigorúan őrzött börtönné alakították át. Miután az Airforce One lezuhan a börtönsziget szívébe, az ex-polista Snake Plissken (Kurt Russell alakítja) 24 órát kap, hogy megtalálja és kiszabadítsa az elnököt a sziget bűnöző lakosainak karmai közül.

Snake Plissken karaterének érdekessége, hogy közismerten ő ihlette Hideo Kojimát a saját Solid Snake és Big Boss karaktereihez – olyannyira, hogy Metal Gear Solid 2-ben Snake álneve Snake Plissken.

 

 

6. 12 majom (1995)

 

Talán csak Terry Gilliam tudta volna újraforgatni a La Jetee című ikonikus francia rövidfilmet, és valami még jobbat alkotni: A 12 majom. Brad Pitt (aki több mint 13 év után az első és egyetlen Oscar-jelölést kapta) és Bruce Willis mániákus túlhajtása, a kaleidoszkópszerű operatőri munka és a karneváli hangulatú filmzene között Gilliam víziója ikonoklasztikus és áradóan izgalmas módja annak, hogy megnézzük a világvégét. A filmből egy négy évadon át tartó SYFY tévésorozat is született.

 

 

5. Az ember gyermeke (2006)

 

Valami, ami a legtöbb nagy apokaliptikus filmből joggal hiányzik, az a reményérzet, ami a szürke témát tekintve érthető is. Alfonso Cuarón Az ember gyermeke című filmje a játékideje nagy részében nem tűnik a reménység jelzőfényének, a hamuszürke és piszkos barna színekkel, a reménytelen és cinikus főhőssel, valamint az ismétlődő megpróbáltatások filmes mesteri módon történő ábrázolásával. Mégis, végül ez a véres küzdelem valami szépért folyik – az életért, a reményért és egy más holnapért. Míg ez a film arról szól, hogy minden nő terméketlen lesz, addig a P. D. James által írt eredeti regényben az apokalipszist az okozta, hogy minden férfi nem képes spermát termelni. Bár Az ember gyermekét három Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb forgatókönyvírói, a legjobb operatőri és a legjobb vágói díjra, a filmet pénzügyi kudarcként értékelték, mivel a 76 millió dolláros költségvetésből mindössze 70 millió dollárt hozott vissza.

 

 

4. Hang nélkül (2018)

 

John Krasinski a The Office című filmben a kamerának való holtpontos pásztázásból és olyan független filmek készítéséből csinált karriert, mint a Hollárok, így mindenkit meglepett, amikor ezzel a kis gyöngyszemmel kasszarekordokat döntött. A feleségével 17 millió dolláros költségvetésből forgatott A csendes hely (szemben más apokaliptikus filmek, mint a 2012, 200 millió dolláros költségvetésével) azzal különbözteti meg magát, hogy a világvégét a szülői szemszögből szemléli, és egy olyan kreatív trükköt és hangdizájnt használ, amely egy franchise-t indított el. Amellett, hogy a filmet Oscar-díjra jelölték a legjobb hangvágás kategóriában, 9 rangos filmes díjat nyert, köztük az Amerikai Flim Intézet, a Saturn és a Critic’s Choice díját.

 

 

4. Mad Max (1979)

 

Beborított bőr, izomautók és Mel Gibson: vagy a World’s Wildest Police Chases (A világ legvadabb rendőrségi üldözései) celebkiadását nézem, vagy itt az ideje, hogy a legendás Mad Maxről beszéljünk.

A film főhőse, Max Rockatansky egy volt rendőrtiszt, aki családja meggyilkolása után elszigetelt életre kényszerül. Miközben a társadalom szétesik körülötte, vonakodva felveszi az önbíráskodó, majd végül a hős szerepét: segít megfékezni a civilizáció utolsó maradványait is elpusztítani fenyegető banditák áradatát.

A Mad Max eleven pusztasága és életnagyságú karakterei nagy szerepet játszottak a posztapokaliptikus fikciók legújabb generációjának alakításában, beleértve az olyan videojátékokat, mint a RAGE és a Fallout-sorozat. A Mad Max sikere két folytatást is eredményezett (Mad Max 2: Az út harcosa és Mad Max Beyond Thunderdome), legutóbb pedig egy remake-et, a Mad Max: Fury Road-ot.

 

 

3. Mad Max 2 (1981)

 

A Mad Max 2 ott folytatja, ahol az eredeti abbahagyta, vibráló design-esztétikával, erőszakos harcjelenetekkel és kietlen, gyönyörű operatőri munkával. A film a megtört, megvert Maxet követi egy olyan úton, amelyen újra felfedezi emberi mivoltát, és a békés telepesek és a vérszomjas (rabszolgaruhát viselő) martalócok közötti konfliktust követi nyomon; ezzel kultikus klasszikust teremtve.

A Mad Max 2 képregényes hangulata nagy hatással volt a poszt-apokaliptikus fikcióra, és hatása a videojátékoktól kezdve (mind a Borderlands, mind a RAGE esztétikája Max Rockatansky-nak köszönheti) a későbbi filmekig (mint a Waterworld és a Doomsday, mindkettő szerepel ebben a listában) mindenhol látható. Ha valaha játszottál a Fallout-franchise-zal, akkor még Max és hűséges kutyatársa, valamint a játék bőrdzsekis főhőse és hűséges társa, Dogmeat között is komoly hasonlóságot fogsz felfedezni.

 

 

2. A Mátrix (1999)

 

Valamikor a Mátrix-univerzum távoli múltjában az emberiség monumentális mérföldkőhöz érkezett: megteremtette a valódi mesterséges intelligenciát. Sajnos (ahogy az a poszt-apokaliptikus műfajban lenni szokott), a dolgok kissé kicsúsznak a kezükből; végül az emberiség kénytelen szélsőséges intézkedéseket tenni az érző gépek ellen, és elpusztítani az energiaforrásukat: a Napot. Ahogy a film egyik főszereplője, Morpheus mondja:

„Nem tudjuk, ki csapott le előbb, mi vagy ők. De azt tudjuk, hogy mi voltunk azok, akik felperzselték az eget„.

Az észbontó akciókkal és egy csomó gyilkos fordulattal teli Mátrix egy fenomenális poszt-apokaliptikus film.

 

 

1. Mad Max – A harag útja (2015)

 

Megdöbbentő, hogy George Miller 70 évesen és három évtizeddel az utolsó Mad Max-film után is képes volt erre – egy hatalmas, a kritikusok által imádott akció-látványosságra, amely tíz Oscar-jelölést gyűjtött be, és az Empire magazin kritikusok és közönség körében végzett szavazáson az évszázad legjobb filmjének nevezte. Ez nem túlzás; részletes világépítésével, feminista allegóriáival, hihetetlenül lenyűgöző díszleteivel, elkötelezett alakításaival és zseniális effektjeivel a Fury Road egyszerre mestermű és mestere minden apokalipszisfilmnek.

-theGeek-