Bár lehet, hogy eközben a nagyobb költségvetéssel rendelkező játékoknak épp ez a gyenge pontja, az exkluzivitás nem elhanyagolható.
Shawn Layden a Sony Interactive Entertainment amerikai ágazatának volt a vezérigazgatója, illetve a Sony Interactive Entertainment Worldwide Studiosnak az elnöke (utóbbi lényegében már a PlayStation Studios név alatt fut). Harminckét éven át dolgozott a Sony-nál, ahonnan végül 2019-ben távozott. A What’s Up PlayStation podcaston ismét kiemelte, hogy az exkluzív címeknek mekkora fontossága van.
„Az exkluzivitás mindig fontos lesz, segít a fókuszban és kiemeli a platformod jellemzőit. Mit tudsz itt technikailag csinálni, amit máshol nem tudsz? De ahogy a platformod megalapozódik, ahogy a piac felismeri, hogy hol helyezkedik el a játéklehetőségek panteonjában, úgy gondolom, hogy az exkluzivitás szükségessége egy kicsit kevésbé lesz szükséges. A PlayStation sosem volt egy first-party-központú platform.
Ha megnézzük a Nintendót és a SEGA-t a 90-es években, az ő first-party kiadásaik tették ki a szoftverpiac oroszlánrészét. A Nintendo 64-re is lehetett kiadni, de a 10 legjobb játék mindig is a Nintendóé volt. A PlayStation mindig is a harmadik félre [a külső kiadókra] összpontosított platformüzletággal indult. A first-party nem azért van, hogy ellopja a piaci részesedést az Electronic Artstól vagy a Square Enixtől, hanem azért, hogy a torta nagyobb legyen,” mondta Layden.
Tőle a minap idéztük, hogy a Sony számára is jobb lenne, ha visszatérne az AA címekhez: „Attól tartok, hogy bevettük az AAA-t, a 80 órás játékidőt, az 50 gigabájtnyi játékot, és ha ezt nem tudjuk elérni, akkor nem tudunk semmit sem csinálni. Remélem, hogy visszatér az AA játék. Mindent megteszek érte. Visszatekintve a PS2-korszakra: annyi változatosság volt. Ott volt a God of War és az Assassin’s Creed. De ott volt a Loco Roco, a SingStar és a Dance Dance Dance Revolution is. A szórakozási lehetőségek teljes spektrumát kínálták. 7-12 millió dolláros dobáson miért ne fogadnánk, és nézzük meg, mi történik? A Katamari Damacy, az isten szerelmére, azt ma már nem tudnád megépíteni, mert még azt sem tudod megmagyarázni, hogy mi az. De most, amikor minden három számjegyű milliós nagyságrendű, a kockázati tolerancia szuper alacsony. A végén másolatok és folytatások születnek, és nem sok minden más.”
Legalább tisztázta, mit gondol.
Forrás: VGC
