FILMKRITIKA – Visszatér a sztoikus ex-szuperügynök, aki békében szeretne élni, de mégsem bírja elviselni, hogy másokat (barátait, ismerőseit, vagy csak egyszerű ártatlan idegeneket) megvernek, kihasználnak és bántanak ezért a tettesekkel a legvéresebb módon számol le. Emellett pedig életvitelt érintő tanácsokkal, bölcselkedésekkel segít mindenkin. Talán nincs egyetlen színész sem, aki ezt a karaktert hitelesen tudná eljátszani, csak Denzel Washington. Kérdés, hogy ez elég-e egy második Védelmező filmre?

Az első „Kiegyenlítő” (The Equalizer – a film eredeti filmje) csak látszólag volt akciófilm, a több mint kétórás filmidő inkább Robert McCall (Denzel Washington) karakteréről szólt, egy különleges képeségekkel rendelkező, visszavonult szuperügynökről (valószínűleg a CIA alkalmazásában állt, bár ez nem derül ki konkrétan), aki felesége halála után sztoikus nyugalomban él, könyveket olvas és egy nagyobb ezermester boltot igazgat. Persze – ahogy azt az ilyen filmekben megszokhattuk – az élet csak nem hagyja nyugodni: egy fiatal orosz prostituált lányt összevernek és McCall a lány védelmére kelve kiírt egy teljes orosz maffiabandát.

Az oroszok persze nem hagyják annyiban és New Yorkba küldik a pszichopata módszereiről ismert „Teddy”-t (Csókás Márton), hogy a helyi bandát összekapva elintézzék McCallt. Gondolom, a végét ki lehet nagyjából találni: végső véres összecsapást láthatunk, miközben Zack Hemsey hátborzongatóan fülbemászó muzsikáját hallhatjuk. („Before I die alone, I will have vengeance…”)

McCallt nem is kell hívni, akkor is megy…

Hogy miért írtam ennyit az előző részről? Nos, bár A védelmező alapvetően egy borzasztóan egyszerű – és kicsit naiv – történetet mesélt el, Denzel Washington oly mértékben uralta a filmvásznat, hogy az egész filmet elvitte a hátán. A második részre azonban nagyon nehéz olyan történeti elemeket kiötleni, hogy McCall karaktere továbbra is érdekes és hiteles maradjon.

A védelmező 2.-nek ez részben sikerül is, lévén a bosszúállós sztorija most sokkal személyesebb, továbbá ügyesen keverték a szokásos vendettát egy kicsit a Taxisofőrre hajazó sztoriszállal – McCall új munkája ugyanis Lyft sofőr (ez a társaság kb. olyan, mint az Über, ugyanúgy magánszemélyeket alkalmaznak sofőrnek) és különféle érdekes embereket szállít, akiket sokszor morálisan segít, vagy akár bizonyos esetekben ténylegesen is: a film trailerében is látható kulcsjelenetben például majdnem agyonver egy tőzsdecápákból álló társaságot, akik egy fiatal lányt bedrogoztak és megerőszakoltak. Emellett hősünk még „life coach”-ként a pártfogásába vesz egy szomszéd srácot, a fiatal Miles Whittakkert (Ashton Sanders), aki igazi rajzoló és festőművész tehetség, csak rossz társaságba keveredett.

Hol védelmező, hol igazságszolgáltató, hol Rambo

A Denzel Washington által alakított figura alapvetően a klasszikus igazságszolgáltató (John Wick), bosszúálló (Bosszúvágy-sorozat), leszámoló (Rambo – Első vér) filmekből merít és egyedül Washingtonnak köszönhetően nem válik közhelyessé. Denzel Washington alakítása most is a film legnagyobb ereje, bármilyen más színésszel ez a film atomjaira hullana. Sajnos ugyanezt már nem lehet elmondani az vele szemben álló bandával, amelyik már sokkal kevésbé félelmetes, mint az első rész orosz maffiája. A forgatókönyv nagy hibája, hogy ezúttal nem is nagyon derül ki belőle, hogy McCall konkrétan milyen szervezettel áll szemben.

A sztori emellett a megszokott sémákat követi, McCall elleni gyilkossági kisérlettel, leszámolással és tússzal, a sztoriírok meg sem próbáltak a film második felébe valamilyen minimális csavart belevinni (egyetlen nagy és könnyen kitalálható fordulatot leszámítva). Sajnos hiányzik a filmből valami hasonlóan epikus zene is, mint az említett Zack Hemsey dallamok. Továbbá Denzel Washington szinkronhangja egyszerűen borzalmas, aki teheti, az eredeti nyelven nézze meg a filmet.

Az viszont tényleg elismerést érdemel, hogy Denzel Washington 60 évesen is remek kondiban van és mindenkit gond nélkül elintéz. Emellett Washington egyike azon kevés színészeknek, aki, ha elmondja ezt a mondatot: „Mind megöllek benneteket és csak azt sajnálom, hogy csak egyszer tehetem meg…”, akkor ezt el is hisszük neki…

-BadSector-