FILMKRITIKA – Az AZ – Második fejezet után az Álom doktor képében itt az újabb Stephen King adaptáció, amely egy nagyon különleges film és egy másik King regény: a Ragyogás folytatása. Mivel a Ragyogás egy igazi mestermunka a nyolcvanas évekből, sokan tartottak tőle, hogy egy újabb felesleges folytatással lesz csak dolgunk.

 

A filmet Mike Flanagan rendezte, aki az eredeti Álom doktor regény alapján is írta a forgatókönyvet. Olyan klasszikus filmeken is dolgozott, mint az Absentia, az Ouija: Origin of Evil, illetve a Netflix számára is készített egy filmet és egy sorozatot: a Gerald’s Game-et, illetve a The Haunting of Hill House című tízrészes sorozatot, melyek mind hatalmas sikert arattak. Nézzük, hogy megkopott-e az első film utáni „ragyogás”, vagy Mr. Flanagan tényleg valami igazán ütőset tett le az asztalra?

Apja fia

A film elején Danny Torrence (Ewan McGregor) egyik helyszínről a másikra kerül, állandóan részeg, a legtöbbször bunyókba keveredik és megpróbálja elnyomni a borzalmas emlékeit és élményeit az Overlook szállodából. Emellett pedig igyekszik elnyomni a „ragyogást”: a szuperképességét is, hogy valaha is visszatérjen. A New Hampshire-ben lévő kisvárosba utazva úgy dönt, hogy megpróbál végre normális életet élni és részt vesz egy anonim alkoholisták találkozón, sőt egy hospice-nál is munkát talál. Már épp kezdene összeállni az élete, amikor hirtelen találkozik Abra Stone-nal (Kyliegh Curran), egy lánnyal, akiben éppúgy megvan „ragyogás” képessége, mint benne. A lányt egy rejtélyes szervezet üldözi, amely hozzájuk hasonló „ragyogókra” vadászik és „Kalap Rose” (Rebecca Ferguson) irányítja, aki belőlük „táplálkozik”.

Ewan McGregor zseniálisan alakítja Danny Torrance-t, ismét bebizonyította, hogy korunk egyik legtehetségesebb színésze. A másik főszereplő, aki egyértelmű dicséretet érdemel, a Mission Impossible filmekből ismert Rebecca Ferguson, aki a szadista szekta élén sokkal félelmetesebb, mint az AZ bohóca, ami azért szintén nem semmi teljesítmény a színésznő részéről. Ferguson olykor igazi fúria, máskor pszichotikus, manipulatív nőszemély. A jól kidolgozott forgatókönyvben a film hossza ellenére sem húzták feleslegesen Kalap Rose megjelenését állandó félelmetes, vagy annak szánt megjelenésekkel, Rose szinte azonnal a „lényegre tér” áldozataival.

Kyliegh Curran is tökéletes Abra Stone szerepében, az egyik legjobb gyerekkarakter, akit az utóbbi időben láttam. Nem idegesítően affektáló, hanem teljesen hiteles és a dialógusok, melyeket a szájába adnak, szintén hihetők, annak tükrében, amit át kell élnie.

A film (és a regény) persze az eredeti Ragyogáshoz kötődik, lévén annak folytatása, de nem degradálódik le fanservice-é. Az Álom doktor teljesen megáll a saját lábán és ha netán nem láttad a Ragyogást (persze azért szégyellheted magad emiatt), attól még mindig érteni és élvezni fogod a filmet. Viszont a rendező hozott azért furcsa döntéseket: ahelyett, hogy a színészeket CGI-vel visszafiatalított volna, mint ahogy manapság ez rendkívül népszerű technológia, illetve filmes trükk (mint például a két utóbbi Terminator filmben is – BadSector), inkább új színészeket vett fel, mely döntés sokak számára csalódást okozhat. Mindettől függetlenül a történet és a rendezés elsőrangú, szó sincs egy olcsó fanservice megoldásról.

Pszichológiai horror

Hozzá kell azért azt is tenni, hogy egy két és félórás alkotásról van szó és nagyjából húsz perc, amíg belendülnek az események, utána viszont nagy filmes élménnyé válik. Mike Flanagan rendező szerencsére hanyagolja a jump scare-eket, napjaink olcsó horrortrendjeivel (például: Halálod appja) ellentétben. Itt a karakterek kidolgozása és az atmoszféra adják az igazi horrorérzetet, tehát egy elsőrangú pszichológiai horrorral van dolgunk.

Rendezés és vágás szempontjából is csak dicsérhetjük az Álom doktort és bár azért nem Stanley Kubrick szintjén, de egész profi művészi megoldásokkal is találkozhatunk. Nincs rángatózó kamera, hirtelen vágások, elmosódott szellemek és más, napjainkban megszokott olcsó trükkök, látszik, helyettük Flanagan igazi művészi érzékkel és Stephen Kinget tökéletesen ismerve alakította ki a film atmoszféráját.

Külön meg kell még említeni a The Newton Brothers által komponált és eladott filmzenét, amely még inkább megdobja az Álom doktor nagyszerű hangulatát. Ezen a téren sincs semmi olcsó, túlspilázott megoldás, amivel ijesztgetni próbálnák a nézőt. Zene és audio téren a film vége fele hallhatunk egy kis Ragyogásra utaló fanservice-t, de ez nem különösebben zavaró, vagy erőltetett.

Nem csak King-rajongóknak

Aki egy igazán intelligens, pszichológiai téren jól felépített horrorfilmre vágyik, nem vérengzésre, meg a megszokott jump scare-kre, az igazán értékelni fogja ezt a King adaptációt. Az Álom doktor türelemre inti a nézőt, dőlj hátra, eleinte csak élvezd az elsőrangú rendezést, vagy Ewan McGregor játékát az Obi-Wan Kenobi-s szakállának hobó változatával és így fog fokozatosan magába szippantani a film. Egyaránt igazi folytatása a Ragyogásnak, ugyanakkor egy olyan film, amely tökéletesen megáll a saját lábán.

-Dante- (fordította: BadSector)

Kérjük, támogassátok a theGeek.hu oldalt a Patreonon, hogy fennmaradhasson, függetlenül, napi hírekkel és tesztekkel, a Patreon adományozó rendszerén keresztül! Köszönjük! theGeek csapata
Become a Patron!