TESZT – A Shedworks indie fejlesztése Midden nyílt világában azt mutatja meg, hogy milyen felnőni, így értelemszerűen egy tinédzser karaktert lehet irányítani benne. Útnak indul, és nem valami szuperhősről van szó. Mondhatni egy bootleg Journey ez az egész, de ahhoz képest eltérő; nem biztos, hogy mindenkinek el fogja nyerni a tetszését a vizuális stílus (igaz, ez is a The Legend of Zelda: Breath of the Wildot imitálja).

 

 

Indulj el egy egyedülálló és felejthetetlen utazásra, és vezesd Sable-t a Gildingen (siklórepülésen) keresztül; ez a rítus hatalmas sivatagokon és lenyűgöző tájakon vezet át, amelyek tetején űrhajók maradványai és ősi csodák állnak.

 

 

Rituálé

 

Szóval egy rituálé a játék, ugyanis hősnőnk elhagyja a klánját, felfedezi Middent, majd az út során felfedezi, mivel foglalkozik a későbbiekben. Egyszerre izgalmas és bizonytalan élményt eredményez a Sable, amelyben nem sok dolog áll rendelkezésünkre. Ha valami nem fém felületű, azt meg lehet mászni, de eközben a műfajra oly jellemző staminát is figyelembe kell venni. A másik közlekedési eszköz egy energiabuborék, amellyel siklórepülést lehet végrehajtani a közelben levő helyszínekre. Később egy lebegő motor és egy iránytű is az eszköztár része lesz, és csak a játék legelején vannak megszabva a feladatok, onnantól a Shedworks terméke elengedi a kezünket. Csak annyit mondanak, hogy irány a Burnt Oak Station, mert itt a Machinist megdob minket az első küldetésünkkel. Már a legelején is említve lett a The Legend of Zelda: Breath of the Wild, és nem véletlenül: ahhoz hasonlóan bontódik ki előttünk a világ, ami lényegében ránk hagyja, hogy hova, mikor menjünk, ámbátor itt ki kell jelenteni, hogy két és fél óra alatt is el lehet érni a végére, ám ennek többszöröse is lehet az élettartam, ha minden követ fel szeretnénk forgatni. Így jobban kimutatkozódik az élmény Midden körüli utunkon, ugyanis egészen hangulatos tud lenni, ahogy a motort be, magunkat pedig kikapcsoljuk.

A testreszabható és fejleszthető motor amúgy valamelyest az Akira nevű animét juttathatja eszünkbe, mert kissé személyiséget adhatunk neki. Idővel a világ részeiről térképet szerzünk, és azokon láthatjuk, hogy hol, mit találhatunk, de ehhez például az elhagyatott űrhajó roncsát is meg kell lelni, ami pedig ahhoz szükséges, hogy a háttértörténettel és a bolygón élőkkel kapcsolatban többet is megismerhessünk. Ehhez egy talán túlzottan minimalista, cel-shaded stílus társul, ami vagy tetszeni fog a képregényszerű stílusa miatt, vagy inkább zavarónak hat. Mindegy, hogy melyik, amúgy egyedinek és megkülönböztethetőnek nevezhető régióba tartunk, mindenhol ez a megosztó érzés vár a közönségre. Ezen javíthat vagy ronthat Sable direkt visszafogott animációs stílusa, ugyanis nem olyan folyékony és dinamikus mint minden más körülötte. Művészetileg ez érdekes döntés, de talán zavaróvá válhat a későbbiekben.

 

 

Kicsit steril

 

A Sable világa nem valami élénk, és ez tekinthető egyik negatívumának, ugyanis tény, hogy sok helyen direkt nincsen semmilyen életre utaló jel, ahol vannak mások, ott is kissé sterilnek hatott az összkép. Az NPC-k vagy egyáltalán nem, vagy alig mozognak, de ezen felül alig lehet velük bármit is kommunikálni. Ebben az aspektusban a játék alaposan el lett hanyagolva. A motorral való közlekedés nem tekinthető gördülékenynek, a staminát pedig nem nagyon van mód megnövelni, így néha gyerekesen amatőrnek hat, ahogy fel próbálnánk bizonyos épületekre jutni még akkor is, ha valójában tényleg abba az irányba kellene tartani. Olyan érzés támadhat a játékosban, hogy öszvér módjára ki kell tartani a cél mellett, különben el fog akadni. Ez pedig nincsen jó hatással az összképre, amelynek része az is, hogy egy három kitűzőt összeszedjünk egy bizonyos állásra, hogy aztán az erre vonatkozó maszkot megkapjuk.

Őrzők lehetünk egy nagyobb városban, lehetünk pultosok, értékes tárgyak után kutatók, vagy a romló technológiátf felügyelő személyzet egyike. Van, amit egészen könnyű megszerezni, más pedig nem nehéz, és a végén persze van egy döntés is, amit meg kell hozni, de ez is messze van attól a szinttől, amit a Life is Strange első része feldobott 2015 októberében. Ott tényleg a történet legvégén, függetlenül attól, hogy addig mit cselekedtünk, valakit (vagy több személyt is) fel kellett áldozni, ám itt ilyen nagy hatásról nem lehet beszámolni. A soundtrack viszont nem olyan rossz, de ez persze nem fogja a Sable-t elvinni a hátán.

 

 

Átlagos

 

A Sable azért kap egy hatésfelest, mert egy átlagos játékról van szó, és ebből kifolyólag egyáltalán nem lep meg, hogy a megjelenése után két évvel a Sony bepakolta a PlayStation Plus Essential 2023 decemberi kínálatába (csak és kizárólag ezért készültek ezen sorok, a vezetőség döntése volt, a karakterhalmaz elkövetője ezen túl nem hajlandó és nem érdekelt az oldal figyelemmel követésébe), pedig ennél azért nagyobb címeket is beválogathatna az előfizetőknek, ha már nem kevés pénzt ölnek a szolgáltatásba (magyar vonzatban úgy 30%-os áremelést dobtak nekünk idén ősszel…). Szóval nem rossz ez, de azért ennél jobbat könnyedén találunk.

-V-

---

Kiadó: Raw Fury

Fejlesztő: Shedworks

Stílus: Akció RPG

Megjelenés: 2021. szeptember 23.