TESZT – Bár első hallásra szokatlannak lehet nevezni, hogy a Terminatorból is készült valós idejű stratégiai játék, a Slitherine ezt még is össze tudta hozni, és nem csak a gépek ellen kell küzdeni, ugyanis lesznek emberi túlélők is, akik nem a mi oldalunkon fognak küzdeni. Az eredmény nem annyira rossz, de azért mégis messze van a tökéletes fogalmától. A franchise-hoz képest viszont korrekt címnek tekinthetjük.

 

A Terminátor: Dark Fate – Defiiance nem csak egy játék; ez egy adrenalinnal teli utazás, ahol a stratégiai ügyességed dönt az emberiség sorsáról a gépek ellen. Miután a gépek átvették a hatalmat, a legnagyobb fenyegetést talán nem is a gépek, hanem a többi emberi túlélő jelenti.

 

 

„My name is Legion, we are many”

 

A játékban az Egyesült Államok hadseregének annyi: ennek maradékából alakult ki a Founders, központjuk pedig Atlantában van. Már túl is estünk az ítélet napján, viszont a wireheadek (így hívják a robotokat a játékban) szépen lerohanják a központot, így a túlélők az ország délnyugati részére (Kalifornia felé) tartanak. Eközben további túlélőket keresnek, összefutnak más frakciókkal. A történet és a narratíva tele van klisékkel, és sajnos az imént használt idézet sem véletlen. A játékban nem azt a nevet használják, hogy Skynet, hanem azt, hogy Legion (jó, hogy a filmben is ez volt az MI neve, de eléggé zavaró). Így szokatlan a lézerpuskát, a plazmaágyút, vagy az elektromagnetikus sokkot okozó gránátot bevetni ebben a valós idejű, ám megállítható stratégiában (érdemes is, így ki lehet osztani a parancsokat, a megoldás a Space gombban rejlik). Érdemes megfontoltabban játszani, mert egy hiba is súlyosan ronthat az esélyünkön, és nem szégyen meghátrálni sem. Ehelyett nézzük át a fegyverrendszereket, az ellenfeleinket és a környezetet.

A gyenge pontok ismerete mellett a fedezékek használata is fontos. Ha ezek megvannak, akkor az üzemanyag és a felfegyverkezés biztosítására kell figyelni, és csak akkor szabad a másodlagos feladatokat megcsinálni, ha az nem jár veszéllyel (a robotok ezúttal nem tűnnek akkora fenyegetésnek mint amit a filmekben láthatunk). Persze a küldetések között nem nagyon van elegendő erőforrásunk, ugyanis naponta fogy, és ezekből javítjuk és készítjük fel a csapatainkat, járműveinket. Ha esetleg jól játszunk, Goodwill pontokat kapunk, amikkel új alakulatokat toborozhatunk. Ezekkel katonákat, zsoldosokat, vagy akár helikoptereket szerezhetünk, viszont a sztori során lesznek küldetések, amik vagy a seregünk egységének számát vagy az erejét korlátozzák. Multitaskingolni kell, mert nem egyszer lesz olyan, hogy egyszerre akár négy küzdelmet figyelni kell, és igen, itt is ismételten javasolt a Space gomb használata. Ez egyfajta puzzle-t teremt, ugyanis szemmel kell tartani a korlátokat, a lehetőségeket és mindeközben előre is kell tervezni, hogy mit csináljunk a sikeres (vagy esetlegesen sikertelen) támadás után.

 

 

Rakéta

 

A tüzérség és a rakéták használata nem elhanyagolandó, mert ezzel nem csak a masinákat lehet két vállra fektetni, hanem az emberi ellenfelek legyőzéséhez is hasznos eszközökről van szó. Ha esetleg a sztorit befejeznénk, a Terminator: Dark Fate – Defiance más lehetőségeket is kínál, ugyanis van egy skirmish mód is. Ebben nem csak a Founders csapatot lehet irányítani, hanem a klasszikus Resistance csapatot, vagy akár magukat a gépeket is (Machines). Ha ez sem lenne elegendő, akkor van online többjátékos mód is, amit 1v1, 1v2, vagy akár 2v2 felállásban is játszhatunk. Eközben láthatjuk, hogy az alakulatok jól néznek ki, és a pályatervezés kapcsán sem nagyon lehet komoly negatívumokat említeni.

A kezelőfelületen is sok minden múlhatna, de szerencsénkre ezzel kapcsolatban sincs mit kritizálni, ugyanis könnyen lehet például olyan utasítást adni, ami megtiltja alakulatainknak a lőszer használatát. A szinkron viszont már nem nagyon tűnt annyira jónak, ugyanis egyesek mintha túlzásba vitték volna. A soundtrack talán lehetett volna valamelyest sötétebb hangnemű, figyelembe véve az emberiség esélyeit, és maguk a jelenetek sem néznek ki olyan jó minőségűnek. Ebből az következik, hogy a játékmenet többnyire korrekt, de azon túl már kissé hiányosnak lehet nevezni a Slitherine munkáját.

 

 

Terminator 3, a gépek lázadása. Terminator 3, a gépek lázadása

 

A Terminator: Dark Fate – Defiance jó alapokkal rendelkezik, összetett döntéseket igényel, és alaposan menedzselni kell az egységeinket. Csakhogy teljesen érthetetlen, hogy a gépek neve miért az, ami, illetve miért nem a Skynet kifejezést használták. Eléggé klisés, felejtős a története, és a prezentáció is átlagosnak lehet a legjobb esetben mondani. A másodlagos feladatok, továbbá a narratívára vonatkozó döntések sem nagyon tisztázottak. Éppen ezért egy hetest megérdemel, és ha kicsit komolyabban megerőltette volna magát a stúdió az audiovizuális elemekbe, esetleg egy hétfeles is kijárt volna neki. A kezdőknek is esetleg jó választás lehet, ugyanis hatalmas segítség számukra a játék megállításának lehetősége. Viszont a lényeg az, hogy a franchise-hoz méltó termékről van szó.

-V-

---

Kiadó: Slitherine

Fejlesztő: Slitherine

Stílus: RTS

Megjelenés: 2024. február 21.