TECH TESZT – A Hisense C1 Laser Mini Projektor bemutatkozása jelentős várakozást keltett a technológia rajongói körében, ám fontos megvizsgálnunk, vajon ténylegesen át tudja-e alakítani a hordozható projektorok piacát, vagy csupán egy újabb high-tech kísérlet a sorban. Dolby Vision támogatásával és trikromatikus lézerfényforrásával kitűnik a tömegből, de vajon ez elegendő ahhoz, hogy megállja a helyét a versenyképes piacon? Az alábbiakban részletesen elemezzük a projektor jellemzőit, teljesítményét és használhatóságát, hogy objektív képet kapjunk a készülékről.

 

 

A Hisense C1 Laser Mini Projektor egyike az első ilyen kategóriájú projektoroknak, amelyek támogatják a Dolby Vision technológiát, ez egy kulcsfontosságú HDR változat jelentős előnyökkel a széles körben elterjedt HDR10-el szemben. Még fontosabb, hogy ez az első olyan projektor, amely magas minőségű képet nyújt mind az HDR, mind a standard dinamikus tartományú tartalmak számára, és támogatja az HLG HDR-t is. Egyszerűen fogalmazva, szinte bármit, amit elé vetítünk, a legjobb formájában mutatja be, míg a versenytársak vagy kevesebb HDR opciót támogatnak, vagy problémáik vannak az általuk támogatott verziók egyikével vagy többjével. Gyakran az ajánlott ár alatt kapható, éppen elég extrát kínál ahhoz, hogy leváltsa a BenQ GP500-t, mint az új szerkesztői választásunkat a 4K hordozható projektorok kategóriájában.

 

 

Háromszínű lézerek a színgazdagságért

 

A legtöbb hordozható projektorhoz hasonlóan a C1 is majdnem kocka alakú, körülbelül 18 x 24,6 x 21,6 centiméter méretekkel (magasság x szélesség x mélység) és körülbelül 4,58 kilogramm súllyal, minden portja a hátlapján található. A leggyakoribb belső alkatrészeket használja kategóriájában. Egy szilárd állapotú fényforrás és egy 1920×1080 pixel felbontású DLP chip, amely a TI gyorsváltású pixel-shifting technológiáját alkalmazza, együtt 3840×2160 pixel felbontású képet vetít a képernyőre. Eközben a dobozos forma extra magassága helyet biztosít egy minőségi hangrendszer számára. (Erről később bővebben is.)

Ahol a C1 eltér a versenytársaktól, az a fényforrása, egy TriChroma lézermotor, piros, zöld és kék lézerekkel. Mint minden szilárd állapotú fényforrás esetében, a háromlézeres kialakítás hosszú élettartamot kínál, legalább 25 000 órát. Amit ennél is fontosabb, hogy nagyobb színteret biztosít, mint a legtöbb más fényforrás. A Hisense 110%-os BT.2020 (más néven Rec.2020) színteret ígér, ami az ultra magas felbontású (UHD, vagy 4K) tévék szabványa.

A háromlézeres kialakítás egyetlen hátránya, hogy lézerspekkel effektust hozhat létre a képen. Ahogy a jól ismert „szivárvány effekt” (piros/zöld/kék villanások, amelyeket a DLP projektorok mutatnak), hogy mennyire látja ezt az effektust és mennyire zavarja, az személyenként változik. Egy adott projektor esetében ez lehet probléma néhány ember számára, de mások számára nem. (Erről később bővebben is.)

Az első beállítás egyszerűbb, mint a versenytársak esetében, nagyrészt mert a Hisense Vidaa OS rendszere készen áll a használatra anélkül, hogy bármi beállításra lenne szükség a streaming alkalmazásokba való bejelentkezésen és az alkalmazásboltból történő esetleges további alkalmazások telepítésén túl. Az előre telepített alkalmazások között megtalálható a legtöbb nagy streaming forrás – Amazon Prime Video, Disney+, Apple TV+, YouTube és különösen a Netflix, amely vagy nem érhető el az Android TV modelleken, vagy gyakran bonyolult kerülő megoldást igényel. Mivel nincs szükség a rendszer magának a beállítására, az alapvető telepítés csupán az áramkábel csatlakoztatására, a projektor bekapcsolására, a képernyőre való irányítására és egy videóforráshoz való csatlakozásra redukálódik.

A C1 mind Wi-Fi-t, mind Ethernetet kínál az internethez való csatlakozásra a hálózaton keresztül. Azok számára, akik előnyben részesítik a vezetékes kapcsolat könnyebb beállítását, ez különösen üdvözlendő, míg a Wi-Fi szabadságot biztosít a kapcsolódáshoz, függetlenül attól, hogy van-e közeli Ethernet port vagy sem. A csatlakozási lehetőségek közé tartozik még két HDMI port Blu-ray lejátszóhoz, set-top boxhoz vagy más videóforráshoz.

 

 

Kézre álló technológia

 

Mint a legtöbb újabb hordozható projektor, a C1 is számos automatikus beállítási funkciót kínál a gyors beállításhoz kezdetben és amikor új helyre költöztetjük, beleértve az autofókuszt, auto-keystone-t, képilleszkedést és akadályelkerülést. Az autofókusz jól működött a tesztjeim során, mindig éles képet biztosítva, így mindenképpen érdemes használni. Az összes többi funkció digitálisan igazítja a képet, ami a fényerej csökkenését eredményezi és bizonyos esetekben képhibákat okozhat. Ha a lehető legjobb képminőségre törekszünk és nem bánjuk a hosszabb beállítási folyamatot, a legjobb, ha kikapcsoljuk ezeket, ahogy én is tettem a nézési tesztjeim során.

A Hisense a C1 fényerejét 1600 ANSI lumenben értékeli. Ez elegendő egy körülbelül 155-210 hüvelykes kép megvilágításához egy 16:9 1.0 nyereségű vásznon egy sötét szobában, a Mozgókép- és Televízióművészeti Társaság (SMPTE) ajánlásai szerint. A tesztjeim során, az SDR és HDR megtekintésre preferált beállításaimmal, a kép megfelelően fényes volt a falamra vetítve mind sötét szobában, mind alacsony szintű környezeti fény mellett. Napközben is könnyedén elég fényes volt az 80 hüvelykes képernyőm egy családi szobában, ahol sok ablak volt egy napos napon.

A sztereó hangrendszer, amely két 10 wattos JBL hangszórót tartalmaz, támogatja a Dolby Atmos-t és elegendő hangerőt biztosít egy nagy családi szoba megtöltéséhez, valamint olyan minőséget, hogy eldöntheted, hogy nincs is szükséged külső hangrendszerre. Ha mégis szeretnél egyet használni, csatlakoztathatod azt a 3,5 mm-es sztereó vagy S/PDIF audio-kimeneti portokon, az egyik HDMI porton eARC támogatással, vagy Bluetooth-on keresztül. A projektort be is állíthatod, hogy más audioforrások számára Bluetooth hangszóróként működjön.

 

 

Szuper képminőség akár a faladra vetítve

 

A C1 menüi hat előre definiált képmódot kínálnak SDR-hez, hatot HDR10-hez, hatot HLG-hez és hármat Dolby Vision-höz, automatikusan váltva a megfelelő módba a jelenlegi bemenetnek megfelelően. Minden mód teljesen testreszabható, elég sok különböző opcióval, hogy a legaprólékosabb tökéletességre törekvő is elégedett legyen a kép finomhangolásával. Még a nem tökéletességre törekvők is kísérletezni akarnak néhány funkcióval, beleértve az Adaptív Kontrasztot és a Smart Scene-t, amelyek mindkettő javítják a képminőséget azáltal, hogy elemzik, mi van a képernyőn, és automatikusan állítják be a beállításokat.

Néhány előzetes teszt után a standard módot választottam mind az SDR, mind az HDR verzióra a hivatalos megtekintési tesztekhez. Mindkét esetben a képkocka interpolációt (a MEMC beállítást) Filmre állítottam, ami enyhén simítja a mozgást anélkül, hogy digitális videó, vagy „szappanopera” effektust vezetne be. Az SDR-hez a fényerőt is állítottam, az HDR10-hez pedig az Adaptív Kontrasztot Alacsonyra állítottam. (A magasabb beállítások hajlamosak voltak rontani a képminőséget a fényes jelenetekben.)

Az SDR bemenet esetében, egy sötét szobában megtekintve, a C1 jó szín pontosságot és kontrasztot biztosított mind a sötét, mind a fényesen megvilágított jelenetekben, valamint alacsony fekete szintet és jó árnyék részleteket, ami lehetővé tette, hogy a sötét jelenetek teljes drámai vizuális hatásukkal jelenjenek meg. A kép jól állta a sarat alacsony és közepes szintű környezeti fény mellett is még a tesztsorozat leg sötétebb jeleneteinél is. Az HDR10 minőség általános leírása azonos, de a kép finoman jobb színpontosságot és kontrasztot kínált. Megjegyzendő, hogy viszont nincs 3D támogatás.

További teszteléssel Dolby Vision bemeneten megerősítést nyert, hogy a C1 automatikusan átvált a Dolby Vision képmódokra, és megfelelően magas minőségű képet szolgáltatott. Mindezt ráadásul úgy, hogy a szobánk kicsit egyenetlen, fehér festésű falán is kiváló képminőséget nyújtott.

A szivárvány effektusokat (a piros/zöld/kék villanásokat, amiket az egychip-es projektorok gyakran mutatnak) viszonylag gyakran észleltem a nézési tesztek során. Azonban én könnyen észreveszem ezeket a villanásokat, és olyan rövid ideig tartottak, hogy ha nem vagy olyan érzékeny rájuk, mint én, lehet, hogy egyáltalán nem is látsz ilyet.

 

 

A sokoldalúság csúcsa

 

Ha a Hisense C1-et fontolgatod, feltétlenül hasonlítsd össze először a BenQ GP500-zal, amelyet a kategória csúcsmodelljeként váltott fel, valamint a JMGO N1 Ultrával és az Xgimi Horizon Ultrával. Mindannyian szilárd választások, és mindegyiknek van valami, amit a többiek nem kínálnak. A GP500 és az N1 Ultra mindkettő korlátozódik HDR10 és HLG HDR támogatásra. Azonban a BenQ modell hibátlan színpontosságot nyújt, és a tesztjeink során a legkevesebb szivárvány effektust mutatta. Eközben az N1 Ultra még könnyebben állítható be, mint általában egy hordozható projektor, köszönhetően a gömbcsuklós tartónak, amely lehetővé teszi, hogy másodpercek alatt pontosan oda igazítsd a képet, ahová csak szeretnéd, és ez az egyetlen az ilyen kategóriájú vetítők közül, amelyik hordozótáskával érkezik.

A Horizon Ultra, akárcsak a C1, támogatja a Dolby Vision-t, hozzáadva a 3D támogatást, és a csoportban mért legkisebb input lag-et kínálja. Azonban nem kezeli olyan jól az HDR10-et, mint a C1, így a C1 marad az egyetlen 4K hordozható projektor, amelyet láttunk, amely nem csak támogatja a Dolby Vision-t és az HDR10-et, de mindkettőt magas minőségben szolgáltatta a tesztjeinken. Ez nem biztos, hogy hosszú távon így marad, de egyelőre elég ahhoz, hogy a C1 legyen a top választásunk. Ha a legtöbb forrásból szeretnéd a legjobban kihasználni az HDR-t, ez a projektor neked való.

-Herpai Gergely (BadSector)-